-
1 ὑπό
ὑπό (Hom.+; ins, pap, LXX, En, TestSol; TestAbr A; TestAbr B 14 p. 148, 20 [Stone p. 84 gen.]; TestJob, Test12Patr, JosAs, ParJer, GrBar [gen.], ApcEsdr [gen.], ApcSed [gen.], ApcMos [gen.], AscIs [gen.], EpArist, Philo, Joseph.; apolog. [in Ath. only gen.]) prep. w. gen. and acc., in our lit. not w. dat. (s. B-D-F §203; Rob. 634; for usage s. B-D-F §232; Rob. 633–36; w. dat. TestSol 13:6 C; Just., D. 126, 5; 132, 2).—Lit. s.v. ἀνά, beg.A. w. gen. marker of agency or cause, by (in our lit. as well as the LXX no longer in a local sense)ⓐ w. the pass. of a verbα. w. gen. of pers. τὸ ῥηθὲν ὑπὸ κυρίου (cp. Gen 45:27; SIG 679, 85; Just., D. 44, 1 εἰρῆσθαι ὑπὸ τοῦ θεοῦ; τὰ εἰρημένα ὑπὸ τῶν προφητῶν) Mt 1:22 (Jos., Ant. 8, 223 ὑπὸ τοῦ θεοῦ διὰ τ. προφήτου; Just., A I, 5, 4 διὰ Σωκράτους ὑπὸ λόγου); 2:15. Cp. vs. 16; Mk 1:13; Lk 2:18; J 14:21; Ac 4:11; 1 Cor 1:11; 2 Cor 1:4; Gal 1:11; Eph 2:11; Phil 3:12; 1 Th 1:4; 1 Cl 12:2; 2 Cl 1:2; Hm 4, 3, 6 and oft.; AcPlCor 2:7. Also w. the pass. in the sense ‘allow oneself to be … by’ Mt 3:6, 13; Mk 1:5, 9.β. w. gen. of thing (cp. X., An. 1, 5, 5 ὑπὸ λιμοῦ ἀπολέσθαι; Diod S 5, 54, 3 ὑπὸ σεισμῶν διεφθάρησαν; Nicol. Dam.: 90 Fgm. 22 p. 342, 17 Jac. ὑπὸ φαρμακῶν διαφθαρείς; Appian, Liby. 35 §147 ὑπὸ τοῦ χειμῶνος κατήγοντο, Bell. Civ. 4, 123 §515; Longus 2, 18 a nose smashed ὑπὸ πληγῆς τινος; Herm. Wr. 10, 4b; Tat. 8, 5 ὑπὸ βραχείας αὔρας νικηθείς; UPZ 42, 9 [162 B.C.]) καλύπτεσθαι ὑπὸ τῶν κυμάτων Mt 8:24. Cp. 11:7; 14:24; Lk 7:24; 8:14; Ac 27:41; Ro 3:21; 12:21; 1 Cor 10:29; 2 Cor 5:4; Col 2:18; Js 1:14; 3:4ab; 2 Pt 2:17; Jd 12; Rv 6:13; Hm 10, 1, 4.ⓑ w. verbs and verbal expressions that have a pass. sense πάσχειν ὑπό τινος (Mel., P. 75, 546ff; s. πάσχω 3aβ; 3b) Mt 17:12; Mk 5:26; 1 Th 2:14ab. ὑπὸ χειρὸς ἀνθρώπων παθεῖν B 5:5 (cp. Mel., P. 96, 737 ὑπὸ δεξιᾶς Ἰσραηλίτιδος). ἀπολέσθαι 1 Cor 10:9f (Jos., Ant. 2, 300; cp. Sb 1209 Ἀπολλώνιος ἐτελεύτησεν ὑπὸ σκορπίου). ὑπομένειν ἀντιλογίαν Hb 12:3. τεσσεράκοντα παρὰ μίαν λαβεῖν 2 Cor 11:24. ἃ … παρέλαβον ὑπὸ τῶν … ἀποστόλων what I received from the apostles AcPlCor 2:2; ὑπὸ τοῦ θεοῦ ἀναστάς raised by God Pol 9:2. γίνεσθαι ὑπό τινος be done by someone (s. γίνομαι 2a) Lk 13:17; 23:8; Ac 20:3; 26:6; Eph 5:12. Cp. Ac 23:30 v.l. The text of GJs 18:3 (not pap) is suspect. W. ὑπὸ γυναικός Hv 1, 2, 3 someth. like ‘it was brought about’ is to be supplied.ⓒ w. nouns ἡ ἐπιτιμία ἡ ὑπὸ τῶν πλειόνων the punishment at the hands of the majority 2 Cor 2:6 (cp. X., Cyr. 3, 3, 2 ἡ ὑπὸ πάντων τιμή; SIG 1157, 10 διὰ τὰς εὐεργεσίας τὰς ὑπὸ τοῦ θεοῦ; Esth 1:20 ὁ νόμος ὁ ὑπὸ τοῦ βασιλέως).ⓓ When used w. an act., ὑπό introduces the one through whose agency the action expressed by the verb becomes poss. (Hdt. 9, 98; Pla., Phlb. 66a ὑπʼ ἀγγέλων φράζειν=‘say through messengers’; cp. Herm. Wr. 9, 9 ὑπὸ δεισιδαιμονίας βλασφημεῖν; Just., D. 2, 6 ὑπὸ βλακείας ἤλπιζον αὐτίκα κατόψεσθαι τὸν θεόν=in my stupidity I thought that I would forthwith look upon God) ἀποκτεῖναι ὑπὸ τῶν θηρίων Rv 6:8. ὑπὸ ἀγγέλου βλέπεις you see under the guidance of an angel Hs 9, 1, 2b; cp. ibid. 2a and s. Mayser II/2, 511f; to the ref. there add PLeid XI, 1, col. 1, 15.B. w. acc.① a position below an object or another position, under, w. acc. of place under, belowⓐ answering the question ‘whither?’ ἔρχεσθαι 1 Cl 16:17; Hs 8, 1, 1 (PsSol 18:7). εἰσέρχεσθαι ὑπὸ τὴν στέγην Mt 8:8 (cp. Ar. 15, 7 ὑπὸ στέγην εἰσάγουσιν); Lk 7:6. συνάγειν 1 Cl 12:6. ἐπισυνάγειν Mt 23:37; Lk 13:34. τιθέναι Mt 5:15; Mk 4:21ab; Lk 11:33. κρύπτειν (cp. Job 20:12) 1 Cl 12:3. Also (below) at κάθου ὑπὸ τὸ ὑποπόδιόν μου Js 2:3 (cp. ParJer 5:1 ἐκάθισεν ὑπὸ τὴν σκίαν; Just., D. 107, 3). ὑπὸ τοὺς πόδας under the feet (Hdt. 7, 88, 1) 1 Cor 15:25, 27; Eph 1:22. ὁ θεὸς συντρίψει τὸν σατανᾶν ὑπὸ τοὺς πόδας ὑμῶν God will crush Satan so that he will lie at your feet Ro 16:20.ⓑ in answer to the question ‘where?’ (Il. 5, 267; Ael. Aristid. 39 p. 734 D.: τὰ ὑπὸ τὸν ἥλιον; Maximus Tyr. 35, 5b) Mk 4:32. ὄντα ὑπὸ τὴν συκῆν J 1:48. Cp. Ro 3:13 (Ps 13:3; 139:4); 1 Cor 10:1; Jd 6. ὑπὸ τὸν οὐρανόν under heaven=on earth Ac 4:12; as adj. ὁ ὑπὸ τὸν οὐρανόν (found) under heaven=on earth (Demosth. 18, 270; UPZ 106, 14 [99 B.C.] τῶν ὑπὸ τὸν οὐρανὸν χωρῶν; Just., A II, 5, 2; cp. without the art. PsSol 2:32; TestAbr A 15 p. 96, 5 [Stone p. 40]) 2:5; Col 1:23; Hm 12, 4, 2; ἡ ὑπὸ τὸν οὐρανόν (χώρα to be supplied; cp. Ex 17:14; Job 28:24) Lk 17:24a; cp. b. ὑπὸ ζυγὸν δοῦλοι (ζυγός 1) 1 Ti 6:1.② marker of that which is in a controlling position, under, under the control of, under obligation in ref. to power, rule, sovereignty, command, etc. w. acc. (OGI 56, 13 [237 B.C.] ὑπὸ τὴν βασιλείαν τασσόμενοι; PHib 44 [253 B.C.] et al. in pap; Just., D. 52, 4 εἶναι … ὑπὸ ἴδιον βασιλέα) ἄνθρωπος ὑπὸ ἐξουσίαν τασσόμενος (ἐξουσία 4) Lk 7:8a; cp. Mt 8:9a; Hs 1:3 (Vett. Val. 209, 35 ὑπὸ ἑτέρων ἐξουσίαν ὄντας). ἔχων ὑπʼ ἐμαυτὸν στρατιώτας (Polyb. 4, 87, 9 Μεγαλέαν ὑφʼ αὐτὸν εἶχεν) Mt 8:9b; Lk 7:8b (OGI 86, 11 [III B.C.] οἱ ὑπʼ αὐτὸν τεταγμένοι στρατιῶται). ὑπό τινα εἶναι be under someone’s power (Thu. 6, 86, 4; PSI 417, 36 [III B.C.] ὑπὸ τὸν ὅρκον εἶναι) Gal 3:25; 4:2; ὑφʼ ἁμαρτίαν Ro 3:9; ὑπὸ νόμον 6:14, 15 (both opp. ὑπὸ χάριν); 1 Cor 9:20abcd; Gal 4:21; 5:18; ὑπὸ κατάραν 3:10. ὑπὸ νόμον ἐφρουρούμεθα vs. 23. γενόμενος ὑπὸ νόμον Gal 4:4 (γινομαι 9d and Thu. 1, 110, 2 Αἴγυπτος ὑπὸ βασιλέα ἐγένετο). ὑπὸ τὰ στοιχεῖα τοῦ κόσμου ἤμεθα δεδουλωμένοι vs. 3. συνέκλεισεν ἡ γραφὴ τὰ πάντα ὑπὸ ἁμαρτίαν 3:22 (s. συγκλείω 2). πεπραμένος ὑπὸ τὴν ἁμαρτίαν Ro 7:14. ταπεινώθητε ὑπὸ τὴν χεῖρα τοῦ θεοῦ 1 Pt 5:6 (s. ταπεινόω 3); cp. οὐκ ἔκλινας τὴν κεφαλήν σου ὑπὸ τὴν κραταιὰν χεῖραν GJs 15:4; τὸ αἷμά σου ὑπὸ τὴν χεῖράν μού ἐστιν 23:2. οἱ ὑπὸ νόμον those who are under (the power of, obligation to) the law Gal 4:5 (Just., D. 45, 3 [w. art.]; cp. X., Cyr. 3, 3, 6 τινὰς τῶν ὑφʼ ἑαυτούς).③ marker of the approximate time of a period, about w. acc. (w. varying degrees of precision: in earlier Gk.: Aristoph et al.; PTebt 50, 18 [112 B.C.]; Jos., Ant. 14, 420. Rare in LXX and our lit.) ὑπὸ τὸν ὄρθρον about daybreak Ac 5:21 (s. ὄρθρος).④ Special usesⓐ ὑφʼ ἕν at one stroke (Epict. 3, 22, 33; Wsd 12:9; Just., D. 65, 3 of topics treated ‘collectively’) B 4:4. ὑπὸ χεῖρα continually (see s.v. χείρ 3) Hv 3, 10, 7; 5, 5; m 4, 3, 6.ⓑ ὑπὸ τὰ ἴχνη IEph 12:2 is translated in the footsteps. Can ὑπό mean this, someth. like Ezk 13:8 (ed. JZiegler ’52 v.l.), where it stands for עַל? But if it = ‘under’, then τὰ ἴχνη would require a different interpretation. See ἴχνος 2. S. the grammarians: Kühner-Gerth II/1 521–26; Schwyzer II 522–23; Mayser II/2 509–15; Radermacher 114–19.—DELG. M-M. -
2 ὑπό
ὑπό, p. u. bes. ep. ὑπαί, wenn die letzte Sylbe lang sein soll (s. oben besonders), sub.
I. Adv., – a) unten, unterhalb; ἐπεὶ μάλα πῖαρ ὑπ' οὖδας Od. 9, 135, wo man es = ὕπεστι erklären kann; τρομέει δ' ὑπὸ φαίδιμα γυῖα Il. 10, 95; ἵπποι ϑήλειαι, ὑπὸ δ' ἡμίονοι, unter ihnen, am Euter, Od. 4, 636. 21, 23. – b) hinter, dahinter, Her. 7, 61. – In vielen Stellen bei Hom. u. den Tragg. kann eine Tmesis angenommen werden, wie man auch Od. 9, 17 φυγὼν ὕπο νηλεὲς ἦμαρ erklärt, indem man deshalb ὕπο anastrophirt.
II. Praeposit. A. mit dem genit., unter; – 1) örtlich, u. zwar zunächst – a) eine Bewegung unten aus der Tiefe hervor, darunterweg, darunter her bedeutend; ῥέει κρήνη ὑπὸ σπείους Od. 9, 140; αὖτις ἀναστήσονται ὑπὸ ζόφου, sie werden wieder unter dem Dunkel hervorkommen, Il. 21, 56; so auch ὄσσε δεινὸν ὑπὸ βλεφάρων ἐξεφάανϑεν, die Augen leuchteten furchtbar unter den Augenlidern hervor, Il. 19, 17; ὑπὸ χϑονὸς ἧκε φόωςδε, er kam unter der Erde hervor an das Licht, Hes. Th. 669; ähnlich σπλάγχνων ὕπο ματέρος ἐς αἴγλαν μόλεν Pind. N. 1, 35; ἐς φάος O. 6, 43. – Dah. νεκρὸν ὑπ' Αἴαντος ἐρύειν Il. 17, 235, unter den Händen des Aias fortziehen; und übh. ἁρπάζειν, ῥύεσϑαι u. ähnl. ὑπό τινος, aus Jemandes Gewalt reißen; ἵν' αὐτοὺς ῥύοισϑε ὑπ' Ἀχαιῶν Il. 17, 224; ῥῦσαι ὑπ' ἠέρος υἷας Ἀχαιῶν ib. 645; vgl. 13, 198. 19, 73. 21, 553; aus einer Gefahr, 23, 86; woran sich leicht reiht ὑφ' Ἕκτορος φεύγοντες, Il. 19, 149, wie 21, 22, was eigtl. ist = unter Hektors Händen wegfliehen, wir aber übersetzen »vor Hektor fliehen«; so φοβεῖσϑαι ὑπό τινος, 16, 303. – Auch ἵππους μὲν λῠσαν ὑπὸ ζυγοῦ, Il. 8, 543. 24, 576 u. öfter, unter dem Joche losspannen, so daß sie darunter fortgehen; ὑπ' ἀρνειοῦ λυόμην, ich machte mich unter dem Bocke los, Od. 9, 463. Aehnlich ist βοῦς ὑφ' ἁμάξης πριάμενοι Xen. An. 7, 2, 25, wo wir nach unserer Auffassungsweise »vor dem Wagen weg« sagen. – b) Bewegung nach unten hin, die darauffolgende Ruhe, darunter, unter einem Gegenstande, mit einbegreifend; ὑπὸ χϑονὸς ἐτέϑαπτο Od. 11, 52; τόδε κρήδεμνον ὑπὸ στέρνοιο τανύσσαι, unter die Brust breite dir den Schleier, 5, 346; τὸν δ' ὑπ' οὔατος ἔγχεϊ νύξε Il. 13, 177. 671. 17, 617; δεξιτερῇ δ' ἄρ' ὑπ' ἀνϑερεῶνος ἑλοῠσα 1, 501; παῖσον ἐμᾶς ὑπὸ κλῇδος Soph. Tr. 1027; ὑφ' εἵματος κρυφείς Ai. 1024; λαβὼν ὑπὸ μάλης ἐγχειρίδιον Plat. Gorg. 469 d (vgl. μάλη); κεκευϑὼς πολεμίας ὑπὸ χϑονός Aesch. Spt. 570. Auch ἡ πηγὴ ὑπὸ τῆς πλατάνου ῥεῖ, fließt unter der Platane, Plat. Phaedr. 230 b; u. dah. – c) unter, ohne daß weiter an die Bewegung gedacht wird; ὑπὸ χϑὼν σμερδαλέον κονάβιζε ποδοῖν Il. 2, 465; οἱ ὑπὸ χϑονὸς φίλοι, die unter der Erde, die Todten, Aesch. Ch. 820; αἰτοῦσα τοὺς ὑπὸ χϑονός Soph. Ant. 65; nach Thom. Mag. 868 ist der gen. bei ὑπό attischer als der dat. – Uebertr. d) unterworfen, ἀρετῶσι δὲ λαοὶ ὑπ' αὐτοῦ, Od. 19, 114, unter ihm, unter seiner Regierung; σοῦ διοίσεται μόνος ὑπ' ὀρφανιστῶν μὴ φίλων Soph. Ai. 507. – Daran reiht sich 2) die causale Bedeutung, durch Etwas veranlaßt; zunächst noch örtlich zu fassen, wie bei Hom. in vielen Fällen einleuchtet, z. B. κείσεϑ' ὑπ' ἰλύος κεκαλυμμένα Il. 21, 318, unter dem Schlamme bedeckt; u. so ist δαμεὶς ὑπ' Αἴαντος, 4, 479, unter dem Aias, unter seinen Händen überwältigt, getödtet; πεσὼν ὑφ' Ἕκτορος 17, 428; ὤλεσε ϑυμὸν ὑφ' Ἕκτορος 6, 6, vgl. 1, 242; μήπως τάχ' ὑπ' αὐ-τοῦ δουρὶ δαμείης 3, 436, wie 4, 479; und da bei jedem Passivum das Subject als ein dem einwirkenden Subjecte untergeordnetes erscheint, sehr gewöhnlich – a) bei pass. von, durch, Hom. u. Folgde überall, die gewöhnlichste Ausdrucksweise, von der keine besondern Beispiele angeführt zu werden brauchen. – Eben so b) bei verbis intr., oder solchen, die bei aktiver Form passive Bedeutung haben, ἁλοὺς ὑπ' ἄλλων, Aesch. Ag. 460; ὑφ' ἧς ϑανών, von der getödtet, Soph. El. 436; δίκην διδόναι ὑπὸ ϑεῶν, bestraft werden durch die Götter, Plat. Gorg. 525 b; Xen. An. 4, 4, 14; ἀπολέσϑαι Cyr. 7, 1, 41; ὑπὸ λιμοῦ An. 1, 5, 5; – πέλεκυς, ὅςτ' εἶσιν διὰ δου ρὸς ὑπ' ἀνέρος, ὀφέλλει δ' ἀνδρὸς ἐρωήν Il. 3, 61, durch den Mann geschwungen; πολλὰ δ' ὑπ' αὐτοῦ ἔργα κατήριπε κάλ' αἰζηῶν (sc. χειμάῤῥου), von seiner Gewalt, 5, 92; ἔνϑα κεν αὖτε Τρῶες Ἀρηϊφίλων ὑπ' Ἀχαιῶν Ἴλιον εἰςανέβησαν, von den Achäern gedrängt, 6, 73; πάσχειν κακῶς ἐχϑρὸν ὑπ' ἐχϑρῶν Aesch. Prom. 1044; Plat. Conv. 222 e; χαλεπῶς ἔχει ὑπὸ τραυμάτων τινῶν Theaet. 142 b; εὖ ἀκούειν ὑπό τινος Xen. An. 7, 7, 23; αἰτίαν ἔχειν ὑπό τινος 7, 6, 11. – Auch c) bei nominibus, ἄτιμον εἶναι δ' ἐκφορᾶς φίλων ὕπο, Aesch. Spt. 1015, Bestattung von den Freunden, wie ἐκφέρεσϑαι ὑπὸ φίλων; so ἡ ὑπὸ πάντων τιμή, die von Allen erzeigte Ehre, Xen. Cyr. 3, 3, 2; Ἥρας δεσμοὺς ὑπὸ υἱέος καὶ Ἡφαίστου ῥίψεις ὑπὸ πατρός Plat. Rep. II, 378 d; ὅ τι φυλάξομεν οὐ-δέν ἐστιν ὑπὸ τοῦ πολέμου λοιπόν Dem. 2, 26, es ist Nichts vom Kriege übrig gelassen. – Uebh. d) Ursache u. Veranlassung, sowohl äußere als innere u. geistige, wo wir durch, aus, vor, wegen gebrauchen, οὔ τοι δικάζει ταῦτα μαρτύρων ὕποἌρης Aesch. Suppl. 912; δόμοις δὲ τοῖςδε παγκάκως ἔχει φήμης ὑφ' ᾑς ἤγγειλαν οἱ ξένοι Ch. 741; wie man auch Hom. ὑπὸ λιγέων ἀνέμων σπέρχωσιν ἄελλαι Il. 13, 334 auffassen kann, von den Stürmen getrieben; γέλασσε χϑὼν χαλκοῦ ὑπὸ στεροπῆς 19, 363, mehr örtlich, unter dem Glanze, wie μελάνει δέ τε πόντος ὑπ' αὐτῆς (Ζεφύροιο φρικός) 7, 64, u. öfter; ὑπὸ τῆς παρεούσης συμφορῆς Her. 1, 85; ὑπ' ἀνέμων καὶ ἀπλοίας ένδιέτριψεν, wegen der Winde, Thuc. 2, 55; ὑπὸ δέους, aus Furcht, Her. 1, 85; ὑπ' ἀνάγκης, aus Zwang, Od. 2, 110; Aesch. Suppl. 1013; Soph. Phil. 215 u. sonst; μεγάλου ὑπὸ κύματος ὁρμῆς Od. 5, 320; Ζηνὸς ὑπ' ἀγγελίης 7, 263; εἰπεῖν μνήμης ὕπο Soph. O. R. 1131; ὑπ' ἐλπίδων ἄνδρας τὸ κέρδος πολλάκις διώλεσεν, wegen der Hoffnungen, Ant. 221; ὑπό τινος ἄλλου ἐπελαϑόμην, wegen eines Andern, oder über etwas Anderm vergaß ich es, Plat. Prot. 310 c; ὑπὸ ταύτης τῆς αἰτίας Conv. 184 a; ὑπὸ πενίας, vor, aus Armuth, Soph. 251 c; ὑπὸ κάλλους Xen. Cyr. 8, 7, 22; – ὥςτ' ἐνδακρύω γ' ὄμμασιν χαρᾶς ὕπο, aus Freude, Aesch. Ag. 527, vgl. 573; τοσαῦτ' ἔλεξε κάρτ' ὑπ' εὐϑύμου φρενός Pers. 364, vgl. 476; καὶ δὴ φίλον τις ἔκταν' ἀγνοίας ὕπο Suppl. 494, wie Soph. Tr. 418; ὑπ' ἀγρίας ᾄξασα λύπης O. R. 1073; ἀπορίας ὕπο Eur. Or. 232; ὀργῆς ὕπο I. A. 335; μή νυν τὰς φρένας ὑφ' ἡδονῆς γυναικὸς οὕνεκ' έκβάλῃς Soph. Ant. 644, aus Lust, der Lust wegen, vgl. Ai. 375 El. 1142; Eur. Med. 1142; Xen. Cyr. 8, 3, 42; ὑπὸ λύπης 6, 1, 351 ὑπ' αἰσχύνης Plat. Phaedr. 237 a; ὑπ' εὐηϑείας 275 b; ὑπὸ τῆς ὀδύνης Conv. 218 b; ὑπὸ τοῦ ἐκπεπλῆχϑαι, vor Schreck, Xen. Cyr. 7, 5, 21; πράττειν τι ὑπ' ἀρετῆς, aus Tapferkeit, von Tapferkeit getrieben, Her. 8, 1; ὑπ' ἀπιστίης 1, 24; ὑπὸ τῆς ἐμῆς δυνάμεως οὐδεὶς ἐϑέλει σοι μαρτυρεῖν Lys. 7, 21; ὑπὸ τοῦ ϑυμοῦ καὶ τῆς ἀλογιστίας εἰκῆ προςπίπτοντες Pol. 2, 30, 4, u. sonst; – Her. sagt auch ὑπὸ κήρυκος προηγόρευε, durch einen Herold, 9, 98; – ὑφ' ἑαυτοῦ, von sich selbst, auf eigenen Antrieb, eben so ὑφ' ὑμῶν, Thuc. 4, 64. – 3) wie unser unter eine Begleitung ausdrückend, miteinwirkende, gleichzeitige Nebenumstände, ἀϋσάντων ὑπ' Ἀχαιῶν, ll. 2, 334. 16, 277, unter dem Geschrei der Achäer, während die Achäer schrieen; ὑπὸ Ζεφύροιο ἰωῆς, unter dem Wehen des Zephyrs, 4, 276; δαΐδων ὑπὸ λαμπομενάων 18, 492 Od. 19, 48. 23, 290; bes. von jeder musikalischen od. übh. taktmäßigen Begleitung einer Handlung, κωμάζειν ὑπ' αὐλοῦ, nach einer Flöte, unter Flötenbegleitung einen Komos aufführen, Hes. Sc. 281, wie ὑπαὶ λιγυρῶν συρίγγων ἵεσαν αὐδήν 279, sie sfangen nach Syringenbegleitung; ὑπὸ φορμίγγων ἄναγον χορόν 280; ὑπ' αὐλητῆρος ἀείδειν, unter der Begleitung eines Flötenspielers singen, Theogn. 545. 803; Archil. frg. 106; χωρεῖν ὑπ' αὐλητῶν Thuc. 5, 70; ὑπ' αὐλητρίδων Xen. Hell. 2, 2, 23; βαρυβρόμων ὑπὸ τυμπάνων Eur. Bacch. 156; πίνειν ὑπὸ σάλπιγγος Ar. Ach. 987; ὑπὸ συρίγγων στρατεύεσϑαι Her. 1, 17. So auch καταϑάψομεν οὐχ ὑπὸ κλαυϑμῶν τῶν ἐξ οἴκων Aesch. Ag. 1533; οὔκουν ἐάσεις οὐδ' ὑπ' εὐφήμου βοῆς ϑῦσαί με Soph. El. 620; οὐχ ὑπὸ ϑυσιῶν οὐδ' ὑπὸ εὐχῶν φύς Plat. Rep. V, 461 a; dah. ὑπὸ μαστίγ ων ὀρύσσειν, unter Peitschenhieben graben, d. i. von Peitschenhieben angetrieben, Her. 7, 22, wie διαβαίνειν ὑπὸ μαστίγων 7, 56; vgl. Xen. An. 2, 4, 25; ὑπὸ φανοῦ πορεύεσϑαι, unter dem Geleite einer Leuchte gehen, Lac. 5, 7; ὑπὸ πομπῆς ἐξάγειν τινά, unter, mit feierlichem Geleite, Her. 2, 45. Aehnlich οὐδὲ κηρύκων ὕπο ἀπρόξενοί τε μολεῖν Aesch. Suppl. 235, unter dem Geleite von Herolden; vgl. Eur. Alc. 743; τυπτέσϑω πληγὰς ὑπὸ κήρυκος ἐν ἀγορᾷ κηρύξαντος Plat. Legg. XI, 917 c, während ein Herold ausruft; so sind auch συνϑῆκαι ὑφ' ὁρκίων mit Schwüren verbundene Verträge, D. Hal. 1, 59; auch ὑπ' εὐκλείας ϑανεῖν Eur. Hipp. 1313 hat eine ähnliche Bedeutung.
B. Mit dem dativ., den Gegenstand bezeichnend, unter dem sich Etwas befindet; zunächst – 1) örtlich, u. zwar – a) ein Verweilen unter Etwas ausdrückend; αἳ γὰρ ὑπ' ἠελίῳ ναιετάουσι πόληες Il. 4, 44; ὑπὸ Τμώλῳ, unten am Fuße des Tmolos, Il. 2, 866. 20, 385, vgl. Od. 1, 186; vgl. κατοικημένους γὰρ τοὺς Πελασγοὺς ὑπὸ τῷ Ὑμησσῷ Her. 6, 137; ὑπὸ τῇ ἀκροπόλει, 6, 105; u. so ist auch εἰ γὰρ ὑπ' Ἰλίῳ κατηναρίσϑης = unter den Mauern von Ilios, Aesch. Ch. 341, wie ὑπὸ Τροίας τείχεσσι φϑίμενος Ch. 358; τόν ϑ' ὑπ' Ἰλίῳ σέϑεν κίνδυνον Ag. 856, vgl. 1414; Soph. ἐῤῥέτω Ἴλιον οἵ ϑ' ὑπ' ἐκείνῳ πάντες Phil. 1185; ὑπὸ τείχεσιν Eur. Suppl. 274; ὑπὸ τῇ ἀκροπόλει Her. 6, 105; – ἔρδομεν ἑκατόμβας καλῇ ὑπὸ πλατανίστῳ Il. 2, 307; ὑπὸ φηγῷ, δρυΐ; 5, 693. 18, 558; ἰπούμενος ῥίζῃσιν Αἰτναίαις ὕπο Aesch. Prom. 365; ὑπὸ στέγῃ Soph. Phil. 286; auch εἷρξαι Αἴανϑ' ὑπὸ σκηναῖσιν Ai. 741; τί ἔχεις ὑπὸ τῷ ἱματίῳ; was hast du unter dem Mantel? Plat. Phaedr. 228 d; εἶχε μάχαιραν ὑφ' αὑτῷ παρεσκευασμένος, Pol. 8, 22, 6. So ist auch aufzufassen ὑπ' ὀφρύσι δάκρυα λεῖβον Il. 13, 88, κοίμησόν μοι Ζηνὸς ὑπ' ὀφρύσιν ὄσσε 14, 236. – b) bei Verbis der Bewegung ist dah. die vorangehende oder folgende Ruhe unter Etwas dadurch besonders hervorgehoben, wie γυιώσω μὲν σφῶϊν ὑφ' ἅρμασιν ὠκέας ἱππους Il. 8, 402, die unter dem Joch des Wagens sich befinden, nach unserer Auffassung vor den Wagen gespannt sind; vgl. ὑπὸ τοῖς ἅρμασιν εἶναι, angespannt sein, Xen. Cyr. 6, 4, 1; u. ὑπὸ ζυγῷ λόφον ἔχειν Soph. Ant. 291. – So wird auch bei An- und Abspannen der Rosse dieselbe Construction beibehalten, ἔζευξαν ὑφ' ἅρμασιν ὠκέας ἵππους Od. 3, 478, ἔλυσαν ὑφ' ἅρμασιν ὠκέας ἵππους Il. 18, 214, ὑπ' ἀμάξῃσιν βόας ἡμιόνους τε ζεύγνυσαν 24, 782; ἅρμασιν δ' ὕπο ζεύγνυσιν αὐτώ Aesch. Pers. 186; Xen. vrbdt auch ὑπὸ τῷ ἵππῳ πίπτειν, Cyr. 7, 1, 37. – 2) causal die Einwirkung durch einen Andern bezeichnend, nur poet. u. bei Hom. meist noch wirklich örtlich zu fassen, τῶν ὑπὸ ποσσὶ μέγα στεναχίζετο γαῖα Il. 2, 784, unter ihren Füßen (und durch sie gestampft); τῶν ὑπὸ ποσσὶ κονίσσαλος ὤρνυτ' ἀελλής 3, 13, vgl. 8, 443; τρέμε δ' οὔρεα ποσσὶν ὑπ' ἀϑανά-τοισι 13, 19, u. sonst; πόλις χερσὶν ὑφ' ἡμετέρῃσιν ἁλοῦσα, unter unsern Händen, durch diese eingenommen, Il. 2, 374. 4, 291, was noch anschaulicher ist in der geläufigen Vrbdg ἐδάμη ὑπὸ χερσὶν ποδώκεος Αἰακίδαο, 2, 860. 5, 559 u. sonst; u. so ὤλετο ὑπὸ γαμφηλῇσι λέοντος 16, 419; u. danach ὑπὸ δουρὶ δαμῆναι, τυπῆναι, πέρϑαι, 5, 653. 11, 433. 444. 16, 708; νούσῳ ὑπ' ἀργαλέῃ φϑί. σϑαι 13, 667; auch beim act., ἐμῇς ὑπὸ χερσὶ δάμασσον, bändige ihn, laß ihn erliegen unter meinen Händen, 3, 352. 6, 159; vgl. Soph. τόν, ὦ Ζεῦ, ὑπὸ σῷ φϑίσον κεραυνῷ O. R. 202; – αὐτοὶ ὑπ' Ἀργείοισι φέβοντο Il. 11, 121, vgl. 15, 637, u. sonst; ἐτελεύτασαν ὑπ' ἀλλαλοφόνοις χερσίν Aesch. Spt. 914; φλέγονϑ' ὑπ' ἄστροις οὐρανόν 370; πέπωκεν αἷμα γαῖ' ὑπ' ἀλλήλων φόνῳ, unter dem Morde, durch den Mord, 803. Einzelne Fälle bieten sich dar, wo das pass. mit ὑπό τινι verbunden ganz gleich dem ὑπό τινος zu sein scheint, wie ὁρμηϑέντες ὑπὸ πληγῇσιν ἱμάσϑλης Od. 13, 82, wo man doch aber die Peitsche immer über dem Pferde schwebend denken soll; Luc. vrbdt ὑπὸ ϑριξὶν ἱππείαις ἀνοίγουσα τὸ στόμα, Alex. 12, vermittelst. – Auch von einer sinnlichen Auffassung geht aus τόν ῥ' ὑπ' Ἀδμήτῳ τέκε δῖα γυναικῶν, Il. 2, 714. 728. 820 u. öfter, wo wir sagen »von dem Admet«; τίκτεσϑαι ὑπό τινι 2, 742; vgl. Pind. Ἀπόλλωνι γλυκείας πρῶτον ἔψαυσ' Ἀφροδίτας, Ol. 6, 35; aber ὅσσαι νῦν γε γυναῖκες ὑπ' ἀνδράσιν οἶκον ἔχουσιν Od. 7, 68 geht in die Bdtg – 3) der Unterwürfigkeit über, unter Jemandem, unter Jemandes Botmäßigkeit oder Gewalt, vgl. δέδμητο δὲ λαὸς ὑπ' αὐτῷ Od. 3, 304; mehr örtlich ist noch λέοντε τραφέτην ὑπὸ μητρί Il. 5, 555; woran sich reihen: ὑπὸ τῷ πατρὶ τεϑραμμένος ἐν τοῖς ἐκεί. νου ἤϑεσιν Plat. Rep. VIII, 558 d; ὑπὸ παιδοτρίβῃ ἀγαϑῷ πεπαιδευμένος Lach. 184 e, d. i. unter dessen Anleitung, ihm untergeordnet; τραφέντες ὑπὸ τούτοις Pol. 6, 7, 2; dah. γίγνεσϑαι ὑπό τινι, unter Jemandes Gewalt kommen, Xen. An. 7, 2, 2; οἱ ὑπό τινι, die Einem Untergebenen, die Unterthanen; ὑφ' ἑαυτῷ, Her. 7, 11, sein eigener Herr, nach eigener Willkühr; βουλόμενος ὑπὸ βαρβάροισιν εἶναι Ἀϑηναίους 6, 127; ὑφ' ἑαυτοῖς ἔχειν, in Unterwürfigkeit halten, Xen. Cyr. 2, 1, 26, wie πολλὰς πόλεις ὑφ' ἑαυτῇ ἔχειν δουλωσαμένην Plat. Rep. I, 351 b; ἁπάσας τὰς δυνάμεις συλλαβοῦσα ὑφ' ἑαυτῇ ἔχει Gorg. 456 a. Auch ὑφ' ἑαυτῷ ἔχειν, unter sich haben, zu befehligen haben, übh. in seiner Gewalt haben, Her. 7, 157; ὑπὸ πόλεσι καὶ νόμοις οἰκεῖν Isocr. 5, 14; τοὺς ἐχϑροὺς οὓς οὐκ ἔστιν ὑπὸ τοῖς νόμοις λαβεῖν Dem. 8, 29. – Dah. τὰ ὑπὸ τῇ μουσικῇ Plat. Phaed. 110 b, Alles was unter die Musik fällt od. gehört, wie αἱ ὑπὸ πάσαις ταῖς τέχναις ἐργασίαι Conv. 205 b, vgl. Rep. VI, 511 a. – 4) auch, wie ὑπὸ c. gen., eine Begleitung, ὑπ' αὐλητῆρι πρόσϑ' ἔκιον, unter dem Spiele des Flötenspielers gingen sie vorwärts, Hes. Sc. 283, vgl. 299; βῆ ϑεῶν ὑπ' ἀμύμονι πομπῇ, unter dem Geleite, Il. 6, 171; Od. 7, 193; ὑπὸ εὐχαῖς, unter Gebeten, Pind. I. 5, 44; u. so bes. bei Sp. ὑπ' αὐλῷ, unter Flötenspiel, ὑπὸ κήρυκι, unter Heroldsruf, Luc. Alex. 19, ὑπὸ δᾳδί, λαμπάδι u. dgl., Hemsterh. Luc. D. Mort. 6, 5.
C. Mit dem accus., den Gegenstand bezeichnend, unter welchen od. unter welchem hin Etwas sich bewegt; also – 1) örtlich; – a) von der Bewegung nach einem Orte hin, unt er; ὑπό τε σπέος ἤλασε μῆλα Il. 4, 279, er trieb sie unter die Höhle; ἀντικρὺ ὑπ' ὀστέον ἤλυϑ' ἀκωκή 5, 67; εἶμι ὑπὸ γαῖαν 18, 333, unter die Erde gehen, d. i. sterben; vgl. Od. 20, 81; ὑπὸ ζυγὸν ἤγαγεν ἵππους Il. 5, 731, u. öfter; u. ähnlich ὑφ' ἅρματ' ἤγαγον ἵππους Aesch. Prom. 463; αἱ δ' ὑπὸ κῦμα ϑαλάσσης αὐτίκ' ἔδυσαν Il. 18, 145; ὑπὸ ζόφον ἐλϑεῖν Od. 11, 57 ll. 23, 51; ὑπὸ πόντον ἐδύσατο Od. 11, 253; κρύψαν ὑπὸ γᾶν Pind. P. 9, 81; παίσασ' ὑφ' ἧπαρ Soph. Ant. 1299; Tr. 927; φοιτᾷ γὰρ ὑπ' ἀγρίαν ὕλαν O. R. 477; εἰ γάρ μ' ὑπὸ γῆν ἧκεν Aesch. Prom. 152; ἄπειμι γῆς ὑπὸ ζόφον κάτω Pers. 825; u. Eur. oft; ἀλλ' ὅτε δὴ τάχ' ἔμελλεν ὑπὸ πτόλιν αἰπύ τε τεῖχος ἵξεσϑαι Il. 11, 181, vgl. 18, 281, unter die Stadt und die Mauern, die Annäherung ausdrückend; ἕπεσϑαι ὑπὸ Ἴλιον Il. 23, 297; λαὸν ἀγαγόνϑ' ὑπὸ τεῖχος 4, 407; 12, 264; ὑπὸ Τροίην Od. 4, 146. 14, 469, wo überall aber an hochliegende Städte und hohe Mauern zu denken ist, unter welche sich der begiebt, der sich ihnen nähert; so ὑπὸ τὰ τείχη ἄγειν Xen. Cyr. 5, 4, 43, u. ähnlich, auch die Annäherung bezeichnend, Soph. κεῖνος δ' ὑπ' αὐτὴν ἐσχάτην στήλην ἔχων ἔχριμπτ' ἀεὶ σύριγγας, El. 710; ὑπὸ τειχίον ἀποστάς Plat. Rep. VI, 496 d; ὑπὸ τὸ τεῖχος IV, 439 e; ὑπὸ τὴν σκοπἡν ἐλαύνειν Xen. Cyr. 6, 3, 13. So ist auch ὑπὸ τὸ δικαστήριον ἄγειν, ἀπάγειν, Her. 6, 72. 104. 9, 93, eigtl. vor den höher sitzenden Richter, unter das Tribunal des Richters führen; wonach dann aber auch gesagt wurde ὑπάγειν ὑπὸ τὸν δῆμον, ὑπὸ τοὺς ἐφόρους, Her. 6, 136. 82; ὑπὸ τὴν ψῆφον ἔρχεσϑαι Aesch. 3, 19; vgl. Dem. 59, 126; auch ἄγετε αὐτοὺς ὑπὸ τοὺς νόμους, 24, 131. – b) bei Verbis der Ruhe u. übh. die Verbreitung unter Etwas hin ausdrückend, was am anschaulichsten ist in ὄρνιϑες δέ τε πολλοὶ ὑπ' αὐγὰς ἠελίοιο φοιτῶσι, Od. 2, 181, vgl. 11, 498. 619; εἴ που ζώουσιν ὑπ' αὐγὰς ἠελίοιο 15, 349; ὅσσοι ἔασιν ὑπ' ἠῶ τ' ἠέλιόν τε Il. 5, 267, so viele unter der Sonne hin verbreitet, d. i. überall leben; vgl. Jac. A. P. p. 24. 271, Eur. Hec. 1144 u. Tim. lex.; wie noch Plat. sagt ὁπόσων ὑπὸ οὐρανὸν ἡμεῖς ἀκοὴν παρεδεξάμεϑα, Tim. 23 d, u. Aesch. 2, 41 Φίλιππον τῶν ὑπὸ τὸν ἥλιον ἀνϑρώπων πάντων εἶναι δεινότατον. Aehnlich sind zu fassen: οἳ δ' ἔχον Ἀρκαδίην, ὑπὸ Κυλλήνης ὄρος αἰπύ, II. 2, 603, vgl. 824, u. αἱ ὑπὸ τὸ ὄρος κῶμαι Xen. An. 7, 4, 5; Ἐρινύες, αἵϑ' ὑπὸ γαῖαν ἀνϑρώπους τίνυνται Il. 19, 259; πεπτηὼς γὰρ ἔκειτο ὑπὸ ϑρόνον Od. 22, 362; στὰς ὑπὸ ὄγχνην 24, 234, wo man überdies an die vorhergegangene Bewegung denken muß; ὑπὸ τὴν ἄρκτον Her. 5, 10; sogar ὕπεστι ὑπὸ γῆν, 2, 127. – Damit verbindet sich c) oft der Begriff des Schutzes, wo wir unter oder hinter sagen, ὑπὸ τἡν ϑύρην Her. 1, 12; ὑπὸ τὸν στρατὸν καταφυγεῖν, hinter das Heer oder unter seinen Schutz flüchten, 9, 96; vgl. ὑπὸ τὰ ϑηρία τεταγμένοι Pol. 5, 85, 3, wie ὑποστείλας αὐτὸν ὑπὸ τὸ τῆς φάλαγγος κέρας (s. ὑποστέλλειν), u. öfter bei Pol. – 2) von der Zeit, sowohl während, also eine Verbreitung über eine Zeit hin, πάνϑ' ὑπὸ μηνιϑμόν Il. 16, 202, ὑπὸ τὸν ϑυμόν Pol. 2, 19, 10, – als gewöhnlicher eine Annäherung an einen bestimmten Zeitpunkt bezeichnend, gegen, um, wie das lateinische sub, ὑπὸ νύκτα, gegen die Nacht, mit Einbruch der Nacht, Il. 22, 102; ὑπὸ τὴν νύκτα Her. 6, 2. 9, 51. 60; ὑπὸ τὴν ἕω, gegen Morgen, ὑπὸ ταῦτα, um diese Zeit, 2, 142; ὑπὸ τοὺς αὐτοὺς χρόνους, um dieselbe Zeit, Thuc. 2, 27. 4, 56; ὑπὸ τὴν εἰρήνην Isocr. Paneg. 4, 47. 177; Sp., ὑπ' αὐτοὺς τούς και ροὺς Pol. 16, 15, 8; auch mit hinzugefügtem partic., ὑπὸ τὸν νηὸν κατακαέντα, um die Zeit, als der Tempel verbrannt wurde, Her. 1, 51. – 3) die Unterwürfigkeit ausdrückend, an 1a sich annähernd; ὅσον νῦν ὑπὸ χέρα ναίεις Soph. El. 1081; Αἴγυπτος ἐγένετο πάλιν ὑπὸ βασιλέα Thuc. 1, 110; ὑφ' ἑαυτὸν ποιεῖσϑαι 4, 60; οἱ ὑπ' αὐτούς, die Unterthanen, Xen. Cyr. 8, 8, 5, τοὺς ὑφ' ἑαυτόν 1, 5, 3; τραφεὶς καὶ παιδευϑεὶς ὑπὸ Κλέανδρον Pol. 10, 25, 1; ὑπ' ἐμαυτὸν ἔχω Matth. 8, 9; ὑπ' ἐξουσίαν τεταγμένος u. ä.; mehr noch ein Zusammenfassen unter einen allgemeinen Begriff in eine Klasse auszudrücken, ὅσα ὑπὸ ταὐτὸ εἶδος Arist. topic. 1, 7, u. oft; τὸ ὑπὸ τὸν ὁρισμόν ib. 1, 6; – ὑπό τι, in gewisser Beziehung, einigermaßen, beinahe, Plat. Phaedr. 242 d; εὐήϑη καὶ ὑπό τι ἀσεβῆ Gorg. 493 c, eine Annäherung andeutend.
Seinem Casus kann ὑπό in allen Verbindungen nachgesetzt werden und zieht dann den Ton zurück, ὕπο. – Auch wird die Präposition durch mehrere Wörter von ihrem Casus getrennt, vgl. Il. 2, 465. 18, 390. 19, 363 Od. 1, 131. 5, 320, u. sonst.
In der Zusammensetzung bedeutet ὑπό – 1) darunter, sowohl von der Ruhe, als von der Bewegung, unterhalb, von unten auf, darunter hin, darunter hervor. – 2) eine Mischung, einer Masse unter eine andere. – 3) Unterordnung und Abhängigkeit, unter. – 4) die Annäherung an den Begriff des Simplex, etwas, ziemlich, allmälig, unvermerkt, nach und nach, wie das lat. sub.
-
3 ὑπο-δύω
ὑπο-δύω (s. δύω), darunter ziehen, gew. med. mit aor. II. u. perf. act., = ὑποδύνω, unterziehen, unten anziehen, z. B. Schuhe, ὑπόδυϑι τὰς Λακωνικάς Ar. Vesp. 1158; ὑποδυσάμενος 1168; ὑποδύσασϑαι καττύματα 1160; untertauchen, hinunter schleichen, darunter gehen, sich bücken, τὸν μὲν ἔπειϑ' ὑποδύντε δύω ἐρίηρες ἑταῖροι φερέτην Il. 8, 332, nachdem sie sich gebückt und unter ihn gestellt hatten, um ihn aufzuheben und zu tragen, wie 13, 421; vgl. ὑποδύντε μάλ' ὦκα νεκρὸν ἀείραντες φέρετ' ἐκ πόνου 17, 717 (Luc. Demon. 61); ἥγ' ὑποδῦσα ϑαλάσσης εὐρέα κόλπον Od. 4, 435, nachdem sie untergetaucht war; vgl. Il. 18, 145; auch ὑπέδυ πέτραν, Plut. Thes. 6; τίς μ' ὑποδύεται πλευρὰς ὀδύνα; Aesch. Eum. 806, vgl. 837; seltener c. dat., πᾶσιν δ' ἱμερόεις ὑπέδυ γόος Od. 10, 398, bei Allen schlich sich Trauer ein; ὑποδύντες ὑπὸ τὴν ζεύγλην Her. 1, 31, wie übertr., ὑποδῦσα ὑπὸ ἕκαστον τῶν μορίων (ἡ κολακευτική) Plat. Gorg. 464 c; ὑπὸ κλίνην Dem. 22, 53; ὑποδύεται ὑπὸ λίϑῳ Jac. Scol. 15; auch ὑπό τινος, Ar. Vesp. 206; εἴς τι, Jac. Ach. Tat. p. 617. – Anders aber ist ϑάμνων ὑπεδύσετο Od. 6, 127, er tauchte darunter hervor, kam darunter hervor, wie übertr., κακῶν ὑποδύσεαι ἤδη 20, 53. – Dah. ohne Casus, sich einer Sache entziehen, sich davonmachen, flüchten, ὑποδύει παρὰ ταῦτα Dem. 25, 28, du schleichst dich daneben weg. – Uebertr. = sich einer Sache unterziehen, bes. eine Arbeit, eine Mühe übernehmen, εἰ δὲ μὴ ἑκόντες ὑπέδυσαν τὸν πόλεμον Her. 4, 120; ἐϑελονταὶ ὑπέδυσαν ποινὴν τῖσαι Ξέρξῃ 7, 134; Xen. Oec. 14, 3; κίνδυνον Cyr. 1, 5, 12. 3, 3, 15; πῶς οὖν τοῦϑ' ὑπέδυ Dem. 24, 157; τὴν διὰ τοῦ ψηφίσματος αἰτίαν ὑποδύσεσϑαι, 23, 12; τὴν πρᾶξιν ὑποδύεσϑαι Pol. 2, 21, 9. – Dah. ὑποδύεσϑαί τινα, sich bei Einem einschmeicheln oder ihm listig beizukommen suchen, ἀλλά μοι ἄσκοπα κρυπτά τ' ἔπη δολερᾶς ὑπέδυ φρενός Soph. Phil. 1099; προςωπεῖον ὑποδῠναι, unter eine Larve kriechen, eine Larve annehmen, Sp.; auch gradezu τὸν Ἀριστοφάνη ὑποδέδυκας, Luc. adv. ind. 27. – Ὀφϑαλμοὶ ὑποδεδυκότες, eingefallene Augen, Luc. Tim. 17.
-
4 ὑπό
ὑπό, sub; Ⅰ. Adv., (a) unten, unterhalb; (b) hinter, dahinter; Ⅱ. Praeposit. A. mit dem genit., unter; (1) örtlich, (a) eine Bewegung unten aus der Tiefe hervor, darunterweg, darunter her bedeutend; αὖτις ἀναστήσονται ὑπὸ ζόφου, sie werden wieder unter dem Dunkel hervorkommen; ὄσσε δεινὸν ὑπὸ βλεφάρων ἐξεφάανϑεν, die Augen leuchteten furchtbar unter den Augenlidern hervor; ὑπὸ χϑονὸς ἧκε φόωςδε, er kam unter der Erde hervor an das Licht. Dah. νεκρὸν ὑπ' Αἴαντος ἐρύειν, unter den Händen des Aias fortziehen; ὑπό τινος, aus jemandes Gewalt reißen; aus einer Gefahr; ἵππους μὲν λῠσαν ὑπὸ ζυγοῦ, unter dem Joche losspannen, so daß sie darunter fortgehen; ὑπ' ἀρνειοῦ λυόμην, ich machte mich unter dem Bocke los; (b) Bewegung nach unten hin, die darauffolgende Ruhe, darunter, unter einem Gegenstande, mit einbegreifend; τόδε κρήδεμνον ὑπὸ στέρνοιο τανύσσαι, unter die Brust breite dir den Schleier. Auch ἡ πηγὴ ὑπὸ τῆς πλατάνου ῥεῖ, fließt unter der Platane; (c) unter, ohne daß weiter an die Bewegung gedacht wird; οἱ ὑπὸ χϑονὸς φίλοι, die unter der Erde, die Toten. Übertr. (d) unterworfen; ἀρετῶσι δὲ λαοὶ ὑπ' αὐτοῦ, unter ihm, unter seiner Regierung; (2) die causale Bedeutung, durch etwas veranlaßt; zunächst noch örtlich zu fassen; κείσεϑ' ὑπ' ἰλύος κεκαλυμμένα, unter dem Schlamme bedeckt; δαμεὶς ὑπ' Αἴαντος, unter dem Aias, unter seinen Händen überwältigt, getötet; (a) bei pass.: von, durch; (b) bei verbis intr.; ὑφ' ἧς ϑανών, von der getötet; δίκην διδόναι ὑπὸ ϑεῶν, bestraft werden durch die Götter; ἔνϑα κεν αὖτε Τρῶες Ἀρηϊφίλων ὑπ' Ἀχαιῶν Ἴλιον εἰςανέβησαν, von den Achäern gedrängt; (c) bei nominibus; ἄτιμον εἶναι δ' ἐκφορᾶς φίλων ὕπο, Bestattung von den Freunden, wie ἐκφέρεσϑαι ὑπὸ φίλων; so ἡ ὑπὸ πάντων τιμή, die von allen erzeigte Ehre; ὅ τι φυλάξομεν οὐ- δέν ἐστιν ὑπὸ τοῦ πολέμου λοιπόν, es ist nichts vom Kriege übrig gelassen. Übh. (d) Ursache u. Veranlassung, sowohl äußere als innere u. geistige, wo wir durch, aus, vor, wegen gebrauchen; γέλασσε χϑὼν χαλκοῦ ὑπὸ στεροπῆς, mehr örtlich, unter dem Glanze; ὑπ' ἀνέμων καὶ ἀπλοίας ένδιέτριψεν, wegen der Winde; ὑπὸ δέους, aus Furcht; ὑπ' ἀνάγκης, aus Zwang; ὑπ' ἐλπίδων ἄνδρας τὸ κέρδος πολλάκις διώλεσεν, wegen der Hoffnungen; ὑπό τινος ἄλλου ἐπελαϑόμην, wegen eines anderen, oder über etwas anderm vergaß ich es; ὑπὸ πενίας, vor, aus Armut; ὥςτ' ἐνδακρύω γ' ὄμμασιν χαρᾶς ὕπο, aus Freude; μή νυν τὰς φρένας ὑφ' ἡδονῆς γυναικὸς οὕνεκ' έκβάλῃς, aus Lust, der Lust wegen; πράττειν τι ὑπ' ἀρετῆς, aus Tapferkeit, von Tapferkeit getrieben; ὑπὸ κήρυκος προηγόρευε, durch einen Herold; ὑφ' ἑαυτοῦ, von sich selbst, auf eigenen Antrieb; (3) wie unser unter eine Begleitung ausdrückend, miteinwirkende, gleichzeitige Nebenumstände; ἀϋσάντων ὑπ' Ἀχαιῶν, unter dem Geschrei der Achäer, während die Achäer schrieen; ὑπὸ Ζεφύροιο ἰωῆς, unter dem Wehen des Zephyrs; bes. von jeder musikalischen od. übh. taktmäßigen Begleitung einer Handlung; κωμάζειν ὑπ' αὐλοῦ, nach einer Flöte, unter Flötenbegleitung einen Komos aufführen; ὑπαὶ λιγυρῶν συρίγγων ἵεσαν αὐδήν, sie sangen nach Syringenbegleitung; ὑπ' αὐλητῆρος ἀείδειν, unter der Begleitung eines Flötenspielers singen; ὑπὸ μαστίγων ὀρύσσειν, unter Peitschenhieben graben, = von Peitschenhieben angetrieben; ὑπὸ φανοῦ πορεύεσϑαι, unter dem Geleite einer Leuchte gehen; ὑπὸ πομπῆς ἐξάγειν τινά, unter, mit feierlichem Geleite; οὐδὲ κηρύκων ὕπο ἀπρόξενοί τε μολεῖν, unter dem Geleite von Herolden; τυπτέσϑω πληγὰς ὑπὸ κήρυκος ἐν ἀγορᾷ κηρύξαντος, während ein Herold ausruft; so sind auch συνϑῆκαι ὑφ' ὁρκίων mit Schwüren verbundene Verträge. B. Mit dem dativ., den Gegenstand bezeichnend, unter dem sich etwas befindet; (1) örtlich, (a) ein Verweilen unter etwas ausdrückend; ὑπὸ Τμώλῳ, unten am Fuße des Tmolos; εἰ γὰρ ὑπ' Ἰλίῳ κατηναρίσϑης = unter den Mauern von Ilios; (b) bei Verbis der Bewegung ist dah. die vorangehende oder folgende Ruhe unter etwas dadurch besonders hervorgehoben, wie γυιώσω μὲν σφῶϊν ὑφ' ἅρμασιν ὠκέας ἱππους, die unter dem Joch des Wagens sich befinden, nach unserer Auffassung vor den Wagen gespannt sind; ὑπὸ τοῖς ἅρμασιν εἶναι, angespannt sein. So wird auch bei An- und Abspannen der Rosse dieselbe Konstruktion beibehalten; (2) causal die Einwirkung durch einen anderen bezeichnend; τῶν ὑπὸ ποσσὶ μέγα στεναχίζετο γαῖα, unter ihren Füßen (und durch sie gestampft); πόλις χερσὶν ὑφ' ἡμετέρῃσιν ἁλοῦσα, unter unsern Händen, durch diese eingenommen; beim act., ἐμῇς ὑπὸ χερσὶ δάμασσον, bändige ihn, laß ihn erliegen unter meinen Händen; πέπωκεν αἷμα γαῖ' ὑπ' ἀλλήλων φόνῳ, unter dem Morde, durch den Mord; ὁρμηϑέντες ὑπὸ πληγῇσιν ἱμάσϑλης, wo man doch aber die Peitsche immer über dem Pferde schwebend denken soll; (3) der Unterwürfigkeit über, unter jemandem, unter jemandes Botmäßigkeit oder Gewalt; ὑπὸ παιδοτρίβῃ ἀγαϑῷ πεπαιδευμένος, = unter dessen Anleitung, ihm untergeordnet; dah. γίγνεσϑαι ὑπό τινι, unter jemandes Gewalt kommen; οἱ ὑπό τινι, die einem Untergebenen, die Untertanen; ὑφ' ἑαυτῷ, sein eigener Herr, nach eigener Willkühr; ὑφ' ἑαυτοῖς ἔχειν, in Unterwürfigkeit halten; ὑφ' ἑαυτῷ ἔχειν, unter sich haben, zu befehligen haben, übh. in seiner Gewalt haben. Dah. τὰ ὑπὸ τῇ μουσικῇ, alles was unter die Musik fällt od. gehört; (4) auch, wie ὑπὸ c. gen., eine Begleitung, ὑπ' αὐλητῆρι πρόσϑ' ἔκιον, unter dem Spiele des Flötenspielers gingen sie vorwärts; βῆ ϑεῶν ὑπ' ἀμύμονι πομπῇ, unter dem Geleite; ὑπὸ εὐχαῖς, unter Gebeten; ὑπ' αὐλῷ, unter Flötenspiel; ὑπὸ κήρυκι, unter Heroldsruf. C. Mit dem accus., den Gegenstand bezeichnend, unter welchen od. unter welchem hin etwas sich bewegt; also (1) örtlich; (a) von der Bewegung nach einem Orte hin, unter; ὑπό τε σπέος ἤλασε μῆλα, er trieb sie unter die Höhle; εἶμι ὑπὸ γαῖαν, unter die Erde gehen, = sterben; ἀλλ' ὅτε δὴ τάχ' ἔμελλεν ὑπὸ πτόλιν αἰπύ τε τεῖχος ἵξεσϑαι, unter die Stadt und die Mauern, die Annäherung ausdrückend; ὑπὸ Τροίην, wo überall aber an hochliegende Städte und hohe Mauern zu denken ist, unter welche sich der begibt, der sich ihnen nähert; ὑπὸ τὸ δικαστήριον ἄγειν, ἀπάγειν, eigtl. vor den höher sitzenden Richter, unter das Tribunal des Richters führen; (b) bei Verbis der Ruhe u. übh. die Verbreitung unter etwas hin ausdrückend; ὅσσοι ἔασιν ὑπ' ἠῶ τ' ἠέλιόν τε, so viele unter der Sonne hin verbreitet, = überall leben; (c) oft der Begriff des Schutzes; ὑπὸ τὸν στρατὸν καταφυγεῖν, hinter das Heer oder unter seinen Schutz flüchten; (2) von der Zeit, sowohl während, also eine Verbreitung über eine Zeit hin, als gewöhnlicher eine Annäherung an einen bestimmten Zeitpunkt bezeichnend: gegen, um, wie das lateinische sub; ὑπὸ νύκτα, gegen die Nacht, mit Einbruch der Nacht; ὑπὸ τὴν ἕω, gegen Morgen; ὑπὸ ταῦτα, um diese Zeit; ὑπὸ τοὺς αὐτοὺς χρόνους, um dieselbe Zeit; ὑπὸ τὸν νηὸν κατακαέντα, um die Zeit, als der Tempel verbrannt wurde; (3) die Unterwürfigkeit ausdrückend; οἱ ὑπ' αὐτούς, die Untertanen; ὑπό τι, in gewisser Beziehung, einigermaßen, beinahe. In der Zusammensetzung bedeutet ὑπό (1) darunter, sowohl von der Ruhe, als von der Bewegung, unterhalb, von unten auf, darunter hin, darunter hervor. (2) eine Mischung, einer Masse unter eine andere. (3) Unterordnung und Abhängigkeit, unter. (4) die Annäherung an den Begriff des Simplex, etwas, ziemlich, allmählich, unvermerkt, nach und nach, wie das lat. sub -
5 ὑπο-βάλλω
ὑπο-βάλλω (s. βάλλω), 1) darunterwerfen, unterlegen, λῖτα Od. 10, 353; πλευροῖς πλευρά Eur. Or. 223; unterwerfen, ἐμαυτὸν ἐχϑροῖς ὑποβαλών Herc. für. 1384; u. pass., μαστῷ γυναικὸς σῆς ὑπεβλήϑην λάϑρα Alc. 642; τὸ σῶμα ὑποβάλλειν ἔργοις Xen. Ephes. 5, 8; unterschieben, τί τινος, Sp.; auch med., ὑποβάλλεσϑαι ϑεμέλιον τυραννίδος Pol. 13, 6, 2; übh. darunter stellen, bringen, dahinter stellen, 5, 23, 3, zw.; ὁ πρῶτος ὑποβεβλημένος, der erste Gründer, einer Stadt, Strab. 12, 3, 30; – med. sich Etwas unterlegen, ὑπὸ τοὺς πόδας, Xen. Oec. 18, 5; od. sich Etwas unterlegen lassen, unterschieben lassen, z. B. ein Kind, Her. 5, 41; Ar. Th. 340. 407. 565; Plat. Rep. XII, 538 a Menex. 237 c; – sich unterwerfen, ὑπέβαλεν ἑαυτὸν Θηβαίοις Aesch. 3, 90; ἑαυτὸν ὑπὸ τὰς συμφοράς Isocr.; auch τοῖς ϑηρίοις τινά, vorwerfen, Pol. 1, 82, 2; τοῖς ὄχλοις 15, 21, 2; u. τὴν πατρίδα ὑπὸ τὴν τῶν πλεῖον δυναμένων ἐξουσίαν 17, 15, 3; ἀλλότρια, sich fremdes Eigenthum zueignen, Strab. – 2) ein Wort darunter, dazwischen werfen, einwenden, in die Rede fallen, unterbrechen, in epischer Form ὑββάλλειν Il. 19, 80; εἰ ὑποβαλλόμενοι κλέπτουσι μύϑους Soph. Ai. 187, wo es aber den Nebenbegriff des Falschen, Erdichteten hat, ὑποβλήτως λέγειν erkl. Suid.; vgl. Isocr. 15, 21; Plat. Gorg. 491 a; entgegnen, Dem. 21, 204. – 3) unter den Fuß, an die Hand geben, eingeben, τινί τι, ὑποβαλεῖν δυνήσεσϑε, ἤν τι ἐπιλανϑάνωνται Xen. Cyr. 3, 3, 55; dictiren, ὑπέβαλον τῷ παιδὶ τὸν λόγον Isocr. 12, 231; vgl. Lys. 13, 25; Aesch. 3, 22 u. A. – 4) unterlegen, von Thieren, bespringen lassen, αἶγας τοῖς τράγοις Long. 3, 21.
-
6 ὑπό-κειμαι
ὑπό-κειμαι (s. κεῖμαι), 1) darunter liegen; Εὔβοια ὑπόκειται ὑπὸ τὴν Ἀττικήν Isocr. 4, 108; πεδίον ἱερῷ ὑπόκειται Aesch. 3, 118; ὑπόκεινται ϑεμέλιοι Thuc. 1, 93; darunter gelegt sein, zur Grundlage dienen, τοιαύτης τῆς κρηπῖδος ὑποκειμένης αὐτοῖς Plat. Polit. 301 e; ἑκάστῳ τῶν ὀνομάτων ὑπόκειταί τις ἴδιος οὐσία Prot. 349 b, vgl. Parm. 161 a Crat. 422 d, u. oster; τὰ εἰρημένα περὶ ψυχῆς ὑποκείσϑω Arist. de sens. 1; dah. auch untergeordnet sein, gehorchen, τῷ ἄρχοντι Plat. Gorg. 510 c; τῷ νόμῳ, Luc. abdic. 24, unterworfen sein. – 2) vorliegen, obliegen; ὑποκείσεταίμοι ὁ ἄεϑλος Pind. Ol. 1, 85; παρ' ὑμῖν ὀργὴ καὶ τιμωρία ὑπόκειται τοῖς τὰ ψευδῆ μαρτυροῦσι Dem. 34, 19; ὑπόκειταί τινι παϑεῖν Pol. 2, 58, 10; – dah. τὸ ὑποκείμενον, der vorliegende, zu behandelnde Gegenstand, wie ὑπόϑεσις, argumentum; die Substanz, καϑ' ὑποκειμένου τινὸς λέγεται ἄν-ϑρωπος, ἐν ὑποκειμένῳ – λευκόν τι, – καϑ' ὑποκ. καὶ ἐν ὑποκ. – ἐπιστήμη, Arist. top. – Vgl. noch οὕτω τούτων ὑποκειμένων Plat. Prot. 359 a; – ὁ ὑποκείμενος χρόνος, die vorliegende, gegenwärtige Zeit, Gramm.; – Pol. μένειν ἐπὶ τῆς ὑποκειμένης γνώμης 1, 40, 5, u. ä. oft; ἐλπίς ὑπόκειται Thuc. 3, 84. – 3) Jem. zu Füßen sinken, ihm einen Fußfall thun, anliegen; ὑποκείσονται ἄρα δεόμενοι καὶ τιμῶντες Plat. Rep. VI, 494 b. – 4) übh. perf. pass. von ὑποτίϑημι; verpfändet sein, Is. 6, 33; verdungen sein, κλινοποιοὺς τετταράκοντα μνῶν ὑποκειμένους, = ὑποτεϑειμένους, Dem. 27, 9; ὑποκειμένων αὐτῷ τῶν ξύλων τοῦ ναύλου, für die Fracht verpfändet, 49, 35, u. öfter. – Als Grundsatz feststehen od. fest beschlossen sein, ἐμοὶ ὑπόκειται, ὅτι –, Her. 2, 123; zur Bedingung gemacht, angenommen sein, als Hypothese aufgestellt sein.
-
7 υπό
υπ;υφ' πρόθ. 1. με αϊτιατ. 1) (при обознач, места) под;υπό σκιάν — в тени;
υπό την τράπεζαν — под столом;
υπό στέγην — под крышей;
υπό τον Ταυγετον — у подножия Тайгета;
2) (при обознач, состояния, положения) под;υπό την ηγεσίαν ( — или την καθοδήγησιν) — под руководством;
υπό τα όπλα — под ружьём;
υπό τον ζυγόν — под ярмом; — под игом;
υπό την κηδεμονίαν — под покровительством;
υπ' εύθύνην κάποιου под чью-л. ответственность;υπό τό πυρ — под огнём;
υπό τό κράτος τού φόβου — под страхом;
υπό την πίεσιν (επίδρασιν) — под давлением (воздействием);
υπό κράτησιν — под арестом;
υπό συνοδείαν — в сопровождении;
υπό πολιορκίαν — в осаде, на осадном положении;
υπό στρατιωτικόν νόμον — на чрезвычайном положении;
ευρίσκομαι υπ' ατμόν находиться под парами (о паровозе и т. п.);2. με γεν. уст. (в страд, оборотах соотв. русск, те. п.): συντηρούμαι υπό τού πατρός μου быть на содержании отца; ανομολογούμαι υφ' όλων быть признанным всеми; εγράφη υπ' εμού написано мною;καλύπτομαι υπό χιονών — быть покрытым снегом;
τίθεμαι εις κίνησιν υπό τού εμβόλου — приводиться в движение поршнем;
§ υπό τό πρόσχημα — под видом;
под предлогом;υπό εχεμύθειαν — по секрету;
τον όρο ότι... — при условии, что...;υπό τα όμματα κάποιου — на глазах у кого-л., под носом у кого-л.;
τό έχω υπό σκέψιν — я думаю об этом;
τό εθεσα υπ' όψιν του я поставил его в известность об этом;λαμβάνω υπ' όψιν μου принимать во внимание; έχω υπ' όψιν μου иметь в виду;λαμβάνω υπό σημείωσιν — брать на заметку; — учитывать, принимать во внимание;
καλοΰμαι υπό τα όπλα — быть призванным в армию;
υπό πασαν εποψιν — со всех точек зрения, во всех отношениях;
θέλει να με έχει υπό — он хочет, чтобы я ему подчинялся
-
8 ὑπό
+ P 61-42-43-140-212=498 Gn 9,2; 16,9; 18,4.8; 19,8[τινος]: by (with a pass. verbal form indicating the agent) Gn 26,29; from Ps 73(74),22; under, in(indicating reason) Jb 30,4; under Jb 8,16[τι, τινα]: under (with verb of motion) 1 Mc 6,46; under (place) Gn 18,8; under, at the foot of Ex 24,4; under (in geogr. sense) Dt 3,17; beyond Ex 3,1; about (time) Jos 5,2; little before Jon 4,10; in the course of, during 3 Mc 7,12; under (as subordination) 1 Ezr 3,1; under, in the hand of 2 Mc 3,6; under (reason)Ex 23,5ὑπὸ τὸν οὐρανόν under heaven, on earth Ex 17,14; ὑπὸ τὴν ὄψιν under (our) notice Est 8,12i; ὑπὸ χεῖρας in (your) hands Gn 9,2; ὑπὸ τὴν σκιάν in the shadow Bar 1,12; ὑπὸ διαθήκην (θεοῦ) under (God’s) covenant 2 Mc 7,36; ὑπὸ φόρον under tribute 1 Mc 8,2; ὑπὸ καιρόν within the space of one day 2 Mc 7,20; ὑφ’ ἕν at one stroke Wis 12,9Cf. DORIVAL 1994, 56; JOHANNESSOHN 1910 1-82; 1926 174-184; →NIDNTT -
9 ὑπό
ὑπό [pron. full] [ῠ], Prep. with gen., dat., and acc.: [dialect] Aeol. [full] ὐπά Alc.39; [dialect] Boeot. [full] ὑπάAἈρχ.Δελτ. 14
Pl. ii 19 (Thespiae, iii B.C.); [dialect] Ion. ηυπύ only in IG 14.871 (Cumae, v B.C.); Arc. [full] ὁπύ Schwyzer 664.15,21 (Orchom.Arc., iv B.C.); in [dialect] Ep. [full] ὑπαί (also B. 12.139): this is found in Hom. only six times as a well-attested reading (ὑ. πόδα Il.2.824
,ὑ. δέ 3.217
, 11.417, 12.149,ὑ. δείους 10.376
, 15.4); elsewh. (before λ ν ρ ϝ ) it is weakly attested as v. l. for ὑπὸ ([etym.] ?ὑπόX ¯ ), e.g. ποσσὶ δ' ὑπὸ (v.l. ὑπαὶ)λιπαροῖσι Il.2.44
, al.; but ὑπαὶ νεφέων is given by most codd. in Il.15.625, 16.375 (v. Allen ed. maj.), andὑπαὶ νεφέεσσι Anon.
ap. Plu.2.38e; also in compds.,ὑπαιδείδοικα h.Merc. 165
, ὑπαιφοινίσσω (q. v.); it is not freq. in Trag. Poets, A.Ag. 892, 944, 1164 (lyr.), Eu. 417, S.El. 711, 1418 (lyr.), Inach. in PTeb. 692 ii5 (lyr.), E.El. 1188 (lyr.), Ar. Ach. 970 (paratrag.). (With ὑπό ([etym.] ὕπο) cf. Skt. úpa 'towards, near to, etc.', Goth. uf 'under'.)A WITH GENITIVE,I of Place, with Verbs of motion, from under, αὖτις ἀναστήσονται ὑ. ζόφου they will rise again from under the gloom, Il.21.56;ὑ. χθονὸς ἧκε φόωσδε Hes.Th. 669
;ῥέει κρήνη ὑ. σπείους Od.9.141
, cf. Pl.Phdr. 230b;ὄσσε δεινὸν ὑ. βλεφάρων ἐξεφάανθεν Il.19.17
; ἐσιδόντες ὑπαὶ χειμῶνος αἴγλαν from under the storm-cloud, B.12.139; esp. of rescuing from under another's power, after the Verbs ἐρύεσθαι, ἁρπάζειν, ῥύεσθαι, ἐρύειν, Il.9.248, 13.198, 17.224, 235;ἤγαγεν ὑμέτερόνδ' ἀνδροκτασίης ὕ. λυγρῆς
from the consequences of,23.86
; also ἵππους μὲν λῦσαν ὑ. ζυγοῦ from under the yoke, 8.543, Od.4.39; ὑπ' ἀρνειοῦ λυόμην I loosed myself from under the ram, 9.463; σπλάγχνων ὕπο ματέρος μόλεν, i.e. was born, Pi.N.1.35, cf. O.6.43; rarely in Trag.,ὑ. πτερῶν σπάσας E.Andr. 441
;περᾷ γὰρ ἥδ' ὑ. σκηνῆς πόδα Id.Hec.53
; once in Hdt.,τὰς δέ οἱ ἵππους ὑ. τοῦ ἅρματος νεμομένας ἀφανισθῆναι 4.8
;αἴ τις ὑ. τῶν νομίων τῶν ἐπιϝοικων ἀνχωρέῃ SIG47.27
(Locris, v B.C.); cf. ὑπέκ.2 of the object under which a thing is or is placed, under, beneath, with collat. sense of motion, as μοχλὸν ὑ. σποδοῦ ἤλασα πολλῆς thrust it in under the embers, Od. 9.375;ὑ. στέρνοιο τυχήσας Il.4.106
;τοὺς μὲν ὑ. χθονὸς εὐρυοδείης πέμψαν Hes.Th. 717
: also without the sense of motion,ὑπ' ἀνθερεῶνος ὀχεὺς τέτατο Il.3.372
;βάθιστον ὑ. χθονός ἐστι βέρεθρον 8.14
;ἐτέθαπτο ὑ. χθονός Od.11.52
;κεκευθὼς πολεμίας ὑ. χθονός A.Th. 588
;ὑπ' ἀγκῶνος βέλη Pi.O.2.83
;νέρθεν ὑπ' ἐγκεφάλοιο Il.16.347
;τὰ ὑ. γῆς δικαιωτήρια Pl.Phdr. 249a
;δεξιὰν ὑφ' εἵματος κρύπτειν E.Hec. 342
; φέρειν ζώνης ὕπο ib. 762: Thom.Mag.p.375 R. says that ὑ. = under takes gen. in [dialect] Att., acc. in 'Hellenic' Greek; κατακρύψας ὑ. κόπρου, which is v.l. in Od.9.329 for ὑ. κόπρῳ, is called by Eust.1631.36 Ἀττικώτερον, ὁποῖον καὶ τὸ φέρειν τι ὑ. κόλπου ἢ ὑ. μάλης (v. κόλπος, μάλη); but in [dialect] Att. Prose, Hdt., and the Koine ὑ. c. gen. in signfs. 1.1, 2 is almost limited to these and a few other phrases, esp. ὑ. γῆς; it is not found at all in Th., LXX, Ptolemaic papyri, and NT; X. has ὑ. ἁμάξης ( = from under) An.6.4.22,25; the Orators have only ὑ. μάλης, Lys.Fr.54, D.29.12; ὑ. γῆς is found in Pl.Ap. 18b, Mx. 246d, R. 414d, al., Arist.Mete. 352b6, al., Hipparch.2.2.45, Plb.18.18.10 ([etym.] ὑ. τῆς γῆς), 21.28.3,10.b metaph., ἀρετῶσι δὲ λαοὶ ὑπ' αὐτοῦ under his rule, Od.19.114.II of Cause or Agency, freq. with pass. Verbs, and with intr. Verbs in pass. sense,μή πως τάχ' ὑπ' αὐτοῦ δουρὶ δαμήῃς Il.3.436
, cf. 4.479; ; εὖτ' ἂν πολλοὶ ὑφ' Ἕκτορος θνῂσκοντες πίπτωσι 1.242;τὸν.. τοκέα ὑ. τοῦ.. παιδὸς ἀποθνῄσκειν Hdt.1.137
; , cf. Th.7, al.;πέλεκυς.. ὅς τ' εἶσιν διὰ δουρὸς ὑπ' ἀνέρος Il.3.61
;ὑπ' Ἀχαιῶν.. φοβέοντο.. ἀπὸ νηῶν 16.303
; (anap.);ὑ. τοῦ Μήδου δεινότερα τούτων πάσχοντες Th.1.77
;ἐκπεσόντες ὑ. τοῦ πλήθους Id.4.66
;ἀναστάτων Καμαριναίων γενομένων ὑ. Συρακοσίων Id.6.5
;ὑφ' ὑμῶν αὐτῶν καὶ μὴ ὑ. τῶν πολεμίων τοῦτο παθεῖν Id.4.64
; κλύοντές ἐσμεν αἰσχίστους λόγους.. τοῦδ' ὑπ' ἀνδρὸς ἀρτίως we have been called shameful names by.., S.Aj. 1321; κακῶς ὑ. τῶν πολιτῶν ἀκούειν to be ill spoken of by.., Isoc.4.77, cf. Pl.Hp.Ma. 304e, X.An. 7.7.23; of a subordinate agent, ὑ. κήρυκος προαγορεύειν, ἀπειπεῖν κηρύκων ὕπο, Hdt.9.98, E.Alc. 737, cf. Th.6.32;ἐμῶν ὑπ' ἀγγέλων.. πορεύεται S.Tr. 391
;ὑ. ἀγγέλων πέμπων Pl.Phlb. 66a
: sts. with a verbal Subst., τὸ ὑ. νόμου ἐπίταγμα (i. e. ἐπιταττόμενον) Id.R. 359a;ἐκφορὰ φίλων ὕπο A.Th. 1029
;ἡ ὑπ' ἀρετῆς Ἡρακλέους παίδευσις X. Mem.2.1.34
;ἡ ὑ. πάντων τιμή Id.Cyr.3.3.2
;Ἥρας δεσμοὶ ὑ. ὑέος Pl. R. 378d
; so ἄτρωτον ἦν ὑ. στύγους ( = οὐ τετρωμένον) prob. in A.Ch. 532.2 also in pregnant phrases, not only of the immediate act of the agent, but also of its further result, ὅθ' ὑ. λιγέων ἀνέμων σπέρχωσιν ἄελλαι hasten driven on by them, Il.13.334; ὑφ' Ἕκτορος.. φεύγοντες fleeing before him, 18.149,χάσσονται ὑπ' ἔγχεος 13.153
, cf. 7.64, 11.119, 424, Od.5.320, 7.263, al.;πράγματα εἶχον ὑ. λῃστῶν X.HG5.1.5
; ἔπαινον, αἰτίαν ἔχειν ὑ. τινῶν, Hdt.9.78, A.Eu.99;οὐκέτι ἀποχωρεῖν οἷόν τ' ἦν ὑ. τῶν ἱππέων Th.7.78
, cf. Ar.V. 1084.3 freq. of things as well as persons,ὡς διάκειμαι ὑ. τῆς νόσου Th.7.77
;κεῖμαι νούσου ὕ. στυγερᾶς IG42(1).125.8
(Epid., iii B.C.);χαλεπῶς ἔχειν ὑ. τραυμάτων Pl.Tht. 142b
;ὑ. δόρατος πλαγείς IG42(1).122.64
(Epid., iv B.C.); ὑ. ἔχιος φῦμα ib.123.4 (ibid., iv B.C.); ἰάθη ὑ. ὄφιος ib.121.113 (ibid., iv B.C.);κατεσκεύασαν τὰς πύλας κλείεσθαι ὑ. σφύρας τε μεγάλης καὶ κτύπου παμμεγέθους γιγνομένου Aen.Tact.20.4
: of the agency of feelings, passions, etc.,ἀνόρουσ' ὑ. χάρματος h.Cer. 371
; ἐνδακρύειν, ἀνολολύξαι χαρᾶς ὕπο, A.Ag. 541, 587;μαίνεται.. ὑφ' ἡδονῆς S.El. 1153
;χλωρὸς ὑπαὶ δείους Il.10.376
;ὑ. δέους ἔρρηξε φωνήν Hdt.1.85
, cf. Th.6.33;οὐ δυνατὸν τὸν δῆμον ἐσόμενον ὑ. τῶν κακῶν καρτερεῖν Id.4.66
;ὑ. κακοῦ ἀγρυπνίῃσι εἴχετο Hdt.3.129
;ὑπ' ἄλγους A.Eu. 183
; ;ὑ. λύπης S.OT 1073
: hence ὑπό is used even with active Verbs, where a passive word may be supplied, e.g. ὑ. ἀρετῆς καὶ προθυμίης συνεπλήρουν τὰς νέας from courage, i. e. impelled by courage, Hdt.8.1;ὤρυσσον ὑ. μαστίγων Id.7.22
, cf. 56; οὐδὲ σέ γε δόλος ἔσχ' ὑ. χειρὸς ἐμᾶς by my agency, S.Ph. 1118 (lyr.); αἰ μήτις αὐτὸς δοίη, μὴ ὑπ' ἀνάγκας not under compulsion, GDI5128.5 ([place name] Vaxos).4 ὑπό freq. serves to denote the attendant or accompanying circumstances,νέφος ἐρχόμενον κατὰ πόντον ὑ. Ζεφύροιο ἰωῆς Il.4.276
, cf. 16.591, etc.: sts. with part. added, ἀμφὶ δὲ νῆες σμερδαλέον κονάβησαν ἀϋσάντων ὑπ' Ἀχαιῶν at their shouting, i.e. when they shouted, 2.334, 16.277;ἴαχε σάλπιγξ ἄστυ περιπλομένων δηΐων ὕ. 18.220
.5 of accompanying music, to give the time,κώμαζον ὑπ' αὐλοῦ Hes.Sc. 281
, cf. 278;ᾄδων ὑπ' αὐλητῆρος Archil.123
, cf. Thgn.825, Charon Fr.9;πίνειν ὑ. σάλπιγγος Ar.Ach. 1001
: generally, of anything attendant, δαΐδων ὕ. λαμπομενάων ἠγίνεον by torchlight, Il.18.492, cf. E.Hel. 639 (lyr.), Ion 1474 (lyr.);καταθάψομεν.. ὑ. κλαυθμῶν A.Ag. 1554
(anap.);ὑπ' εὐκλείας θανεῖν E.Hipp. 1299
; ; ὑπ' εὐφήμου βοῆς θῦσαι offer a sacrifice accompanied by it, S.El. 630; ὑ. φανοῦ πορεύεσθαι by lantern-light, X.Lac.5.7; ὑ. πομπῆς ἐξάγειν τινά in or with solemn procession, Hdt.2.45, cf. Ar.Th. 1030; ὑ. βίης βήξας coughing with violence, violently, Hdt.6.107; ἐτόξευον ὑ. μαστίγων, i.e. they shot and lashed, X.An.3.4.25: v. infr. B. 11.4, C. IV. 1.7 Math., ἡ ὑ. ΘΔΗ the angle ΘΔΗ ( = ἡ ὑ. τῶν ΘΔ, ΔΗ περιεχομένη γωνία), Procl. Hyp.2.26; but also τὸ ὑ. τῶν ΑΓ, ΓΒ the rectangle contained by ΑΓ, ΓΒ, = ΑΓ χ ΓΒ, Euc.2.4.8 ναῦλον ὄνων γ εἰς τὴν πόλιν ὑ. οἴνου laden with wine, Pap. in Hermes 28.163 (ii A.D.), cf. ib.479, and infr. C. IV. 2.B WITH DATIVE (esp. in Poets, never in LXX (Jb.12.5 is dub. l.) or NT, not common in Arist., Ptolemaic papyri, or Plb.), of Position under,ὑ. ποσσί Il.2.784
, al.; ὑ. πλατανίστῳ ib. 307, cf. 18.558; ὑ. Τμώλῳ at its foot, 2.866, cf. Od.1.186;Βερύσιοι ὑ. τῇ Ἴδῃ IG12.191.11
, cf. 373.118, al.;ὑ. τῇ ἀκροπόλι Hdt.6.105
; τῶν θανόντων ὑπ' Ἰλίῳ under its walls, E.Hec. 764, cf. A.Ag. 860;πέτρῃ ὕ. γλαφυρῇ εὗδον, Βορέω ὑπ' ἰωγῇ Od.14.533
;ὑ. τοῖς ὄρεσιν ἔχειν τὰς πηγάς Arist.Mete. 350b27
;ὑ. πέτρᾳ παῖς IG42(1).122.19
(Epid., iv B.C.); ὑ. τῷ ναῷ ἀστραγαλίζοντος αὐτοῦ ib.121.25 (ibid., iv B.C.); ηυπὺ τῇ κλίνῃ τούτῃ ληνὸς (or Λῆνος) ηύπυ ib.14.871 (Cumae, v B.C.);στρουθοὶ ὑ. τῇ τραπέζῃ Michel 832.33
(Samos, iv B.C.);ὑ. τῇ μασχάλῃ Hp.Art.11
;χέλυν δ' ὑ. μασχάλῃ εἶχεν h.Merc. 242
;ὑ. ταῖς μασχάλαις Arist.PA 688b5
,14; ὁ ὑ. τῇ γῇ ἀήρ under the earth, Id.Cael. 295a28; ἐὰν ὑ. σοὶ κατακλινῇ lies next below you, Pl.Smp. 222e; ὑφ' ἅρμασι under, i.e. yoked to, the chariot, Il.8.402, 18.244;εἶχε μάχαιραν ὑφ' αὑτῷ παρεσκευασμένος Plb.8.20.6
codd., cf. POxy. 1800 Fr.2.36 (Vit.Aesop.);ὑ. τοῖς χιτωνίσκοις περιζώματα φοροῦσιν Plb.12.26a
.4, cf. 13.7.9; τά τε θηρία καὶ τὰς ὑπ' αὐτοῖς σχεδίας under them, on which they stood, Id.3.46.8;τῆς γῆς τῆς ὑ. τῷ κόσμῳ κειμένης Timae.
ap. eund.12.25.7;οἱ ὑ. τῇ ἄρκτῳ, τῇ μεσημβρία, οἰκοῦντες Adam.2.31
, cf. Arist.Pr. 940a37, Phgn. 806b16;ὑ. τῷ μετώπῳ ὀφρύες Id.HA 491b14
;ὑ. τῷ γενείῳ Plb.34.10.9
;τὰ ὑ. τοῖς ὕδασι καὶ ὑμέσι καὶ ὑέλοις Hero
*Deff.135.12;ὑ. τῷ δέρματι Gal. 18(2).102
.2 with Verbs of motion, where rest or position follows, εἷσαν ὑ. φηγῷ set [him] down under it, Il.5.693;ἔζευξαν ὑφ' ἅρμασιν.. ἵππους Od.3.478
, cf. Il.24.782;ὑ. δ' ἄξοσι.. ἔπιπτον 16.378
, cf. X.Cyr.7.1.37;δέμνι' ὑπ' αἰθούσῃ θέμεναι Il.24.644
.3 in such phrases as ὑ. χερσί τινος ἁλῶναι, δαμῆναι, 2.374, 860, al.;ἐμῇς ὑ. χερσὶ δάμασσον 3.352
;ὑ. δουρὶ δαμῆναι 5.653
, etc.;ἔκπεσον ἵππων Ἀτρεΐδεω ὑ. χερσί 11.180
;ὤλετο.. ὑ. γαμφηλῇσι λέοντος 16.489
; (lyr.);ἐν κονίῃσι πέσοιεν ὑπ' ἀνδράσι Il.6.453
;ὑ. τινὶ κτείνεσθαι 16.490
.4 behind,ὑ. φάλαγγι Ascl.Tact.6.1
; under the cover or protection of,ὑ. τούτῳ τῷ φράγματι τοὺς ὑπορύσσοντας εἶναι Aen.Tact.37.9
;ὑ. ταῖς αὑτῶν ἀσφαλείαις Plb. 1.57.8
, 4.12.10, 16.6.1.II of the person under whose hand, power, or influence, or the thing by or through which a thing is done, ὑπ' Ἀργείοισι φέβοντο fled before them, Il.11.121; freq. in Hom. with intr. or pass. Verbs,ἐφόβηθεν ὑφ' Ἕκτορι Il.15.637
;ὁρμηθέντες ὑ. πληγῇσιν ἱμάσθλης Od.13.82
;βῆ.. θεῶν ὑ. πομπῇ Il.6.171
;ὦρτο δὲ κῦμα πνοιῇ ὕπο 23.215
;ὑ. λαίλαπι βέβριθε χθών 16.384
; τεκεῖν, τεκέσθαι ὑ. τινί, 2.714, 728, 742;ἀτῆθαι ὑ. τῷ μεμφομένῳ GDI4994.8
([place name] Crete);ὁ χρησμὸς ὁ γεγονὼς ὑ. τοῖ Ἀπόλλωνι Inscr.Magn.38.5
, cf. 12,31,52.2 expressing subjection or dependence, ὑ. τινί under one's power,δέδμητο δὲ λαὸς ὑπ' αὐτῷ Od.3.305
, cf. Il.9.156;ὑπ' ἀνδράσιν οἶκον ἔχουσιν Od. 7.68
; εἶναι ὑ. τισί to be subordinate, subject to them, Th.1.32; ὑ. Χείρωνι τεθραμμένος under the eye of.., Pl.R. 391c; ἔχειν ὑφ' ἑαυτῷ have under one, at one's command, X.Cyr.2.1.26;τὰ θηρία τὰ ὑ. τοῖς ἀνθρώποις Pl.R. 563c
;ὑ. τινὶ στρατεύσασθαι Plu.Cic.44
: in pregnant sense,ἵνα.. πάντα ὑ. Πέρσῃσι γένηται Hdt.7.11
, cf. Th.7.64;ὑπ' ἑωυτῷ ποιήσασθαι Hdt.7.157
;κινδυνεύσαιμ' ἂν ὑ. τῇ δυσχερεστάτῃ γενέσθαι τύχῃ Lys.24.6
;ὑ. τῷ Μακεδόνι ταττομένων Plb.18.11.4
;τοὺς τραφέντας ὑ. τούτοις Id.6.7.2
.3 of the subordination of things coming under a class,αἱ ὑ. ταῖς τέχναις ἐργασίαι Pl.Smp. 205c
;τὸ ὑ. ταῖς γεωμετρίαις Id.R. 511b
;ὄργανα.. τὰ ὑ. τῇ μουσικῇ Id.Hp.Ma. 295d
.4 as in A. 11.5, ὑπ' αὐλητῆρι πρόσθ' ἔκιον advanced to the music of the flute-player, Hes.Sc. 283; ὑπ' αὐλῷ, ὑ. κήρυκι καὶ θεολόγῳ, Luc.DDeor.2.2, Alex.19;ὑ. μάστιξι διορύττειν τὸν Ἄθω Plu.2.470e
: generally, of attendant circumstances,ἐξ ἁλὸς εἶσι.. πνοιῇ ὕπο Ζεφύροιο Od.4.402
; ὑ. ῥάβδοις καὶ πελέκεσι κατιών escorted by the lictors, Plu.Publ.10; ὑ. σκότῳ, νυκτί, A.Ag. 1030 (lyr.), A.R. 1.1022, etc.;λάμπει δ' ὑ. μαρμαρυγαῖς ὁ χρυσός B.3.17
;αἰθομένα δᾲς ὑ. ξανθαἵσι πεύκαις Pi.Fr.79
;ὑ. φωτὶ πολλῷ προσῄει Plu.Galb.14
;ὑ. λαμπάσιν ἡμμέναις Hld.10.41
; ὑ. πολλῷ στρατῷ escorted by a great host, Nic.Dam.10J.;ὑ. δικαιοσύνῃ διαγαγεῖν τὸν βίον Pl.Ep. 335d
.— ὑπό has no sense c. dat. which it has not also c. gen.; but all its senses c. gen. do not belong to the dat.:—later ὑπό c. dat. is found as a mere periphr. of the dat.,στέφος.. αὐτὸς ὑφ' ἡμετέραις πλεξάμενος παλάμαις AP5.73
(Rufin.), cf. 85 (Claudian.);λέων ὑπ' ἄκοντι τετυμμένος A.R.2.26
, cf. Man.2.131.C WITH ACCUSATIVE, of Place; to express motion towards and under an object, ὑ. σπέος ἤλασε μῆλα drove them under, i.e. into, the cave, Il.4.279;ὑ. ζυγὸν ἤγαγεν Od.3.383
; σεῦ ὕστερος εἶμ' ὑ. γαῖαν, i.e. shall die, Il.18.333;νέεσθαι ὑ. ζόφον 23.51
, cf. Od.3.335; κατακρύπτειν τινὰ ὑ. τὴν αὐτὴν θύρην under shelter of it, i.e. behind it, Hdt.1.12;πάϊς ὣς ὑ. μητέρα δύσκεν εἰς Αἴαντα Il.8.271
;ὅκως ἔωσι ὑ. τὸν πεζὸν στρατὸν τὸν σφέτερον Hdt.9.96
;ὑ. τὸν πρῶτον λόχον τῶν ὁπλιτῶν τὸν πρῶτον λόχον τῶν ψιλῶν τετάχθαι Ael.Tact.15.2
; of coming close up under a lofty citadel, ἤλθεθ' ὑ. Τροίην up to T., Od.4.146;ὅτ' ἔμελλεν ὑ. πτόλιν αἰπύ τε τεῖχος ἵξεσθαι Il.11.181
;παυρότερον λαὸν ἀγαγόνθ' ὑ. τεῖχος ἄρειον 4.407
;ὑ. τὰ τείχη φεύγειν Plb.1.74.11
;ὑ. τὰς ἴλας φεύγειν Id.3.65.7
, cf. 3.105.6, 11.21.5, al.;ὑ. ταὐτὸ στέγος εἰσελθεῖν GDI3536
B 3 ([place name] Cnidus);πᾶν ὃ ἐὰν ἔλθῃ.. ὑ. τὴν ῥάβδον LXXLe.27.32
, cf. De.4.11, al.; so ὑ. δικαστήριον ὑπαχθείς, ἀγαγόντες, Hdt.6.72, 104 (cf. ὑπάγειν ὑ. τοὺς ἐφόρους ib.82) prob. refers to the elevated seats of the judges in court, cf. ὑπάγω A ΙΙ.2 of Position or Extension under an object, without sense of motion,Ἀρκαδίην ὑ. Κυλλήνης ὄρος Il.2.603
, cf. 824, etc.;ἰκριώσασι ὑ. τὴν ὀροφήν IG12.374.76
; ἐργασαμένοις τὸ ἄνθεμον ὑ. τὴν ἀσπίδα ib.371.9;τὰ μὲν ὑ. τὸν λόφον καὶ τὰμ φάραγγα Inscr.Prien.37.162
(ii B.C.);ἀνθέντω ὑ. τὸν ναὸν τᾶς Δάματρος IG5(1).1498.13
(loc. inc., ii B.C.); ὅσσοι ἔασιν ὑπ' ἠῶ τ' ἠέλιόν τε everywhere under the sun, Il.5.267;ὑπ' αὐγὰς ἠελίοιο φοιτῶσι Od.2.181
;τῶν ὑ. τοῦτον τὸν ἥλιον.. ἀνθρώπων D.18.270
;τὰ ὑ. τὴν ἄρκτον Hdt. 5.10
, cf. Arist.Mete. 362a17;οἴκησις ἡ λεγομένη ὑ. τὸν πόλον Gem.5.38
, cf. 16.21, al.;ὑ. τὸν οὐρανόν LXXEx.17.14
, al., UPZ106.14 (i B.C.);τὸ ὑ. τὴν ἀκρόπολιν Th.2.17
;ὁ ὑ. γῆν λεγόμενος εἶναι θεός Hdt.7.114
, cf. Il.19.259; ὑ. γῆν is more freq. than ὑ. γῆς in Arist., Mete. 349b29, al., in Hipparch., 1.3.10, al., and entirely supersedes ὑ. γῆς in Hdt., 2.124, 125, 127, 148, 150, 3.102, 4.195, 7.114, and Gem., 2.19, al.; it is found also in Plb.21.28.11, etc.; ὑ. γῆν the nadir, opp. μεσουράνημα, PLond.1.98r.49, 110.33 (i/ii A.D.); alsoἄγχε δέ μιν.. ἱμὰς ἁπαλὴν ὑ. δειρήν Il.3.371
;Τρῶες.. πτῶσσον ὑ. κρημνούς 21.26
;ἀγέροντο.. ἄλσος ὕ. σκιερόν Od.20.278
;τρωφεὶς ὑ. τὸν ὀφθαλμόν IG42(1).122.120
(Epid., iv B.C.);οὐλὴ ὑπ' ὀφθαλμὸν δεξιόν PCair.Zen76.13
(iii B.C.);ὑ. τὸ μέρος τοῦ ἐνοφειλομένου ὑπογραψάτω ὅσον ἰδίᾳ ἔχει PRev.Laws 19.2
(iii B.C.);κείμενος ὑ. τὸν ὀμφαλόν Sor.1.7
, cf. 67, al.;ὑ. τὰς πύλας ἵππων πόδες φαίνονται Th.5.10
;μὴ ὑποτιθέναι κύλικα ὑ. τὴν κλίνην IG12(5).593
A21 (Ceos, v B. C.); ὑ. τὸν ὀδόν ib.42(1).102.249 (Epid., iv B.C.);καταψύξατε ὑ. τὸ δένδρον LXX Ge.18.4
; ὑ. τὸν λέβητα ib.Ec.7.7(6); ὑ. τοὺς πόδας ib.La.3.34;εἰς τοὺς ὑ. πόδα χωρεῖ τόπους Dsc.5.75
(v.πούς 1.6
g); ἡ ὑ. πόδα (sc. γραμμή ) the base of a triangle, Hero *Mens.55; also ὑπ' αὐγὰς.. λεύσσουσαι πέπλους holding them up to the light, E.Hec. 1154; also ὑ. τὸν ὀφθαλμόν close to the eye, Arist. Pr. 874a9;ὑποκειμένης τῆς Εὐβοίας ὑ. τὴν Ἀττικήν Isoc.4.108
;ὑπ' αὐτὴν ἐσχάτην στήλην ἔχων ἔχριμπτ' ἀεὶ σύριγγα S.El. 720
;εἰ θεωρήσειεν ὑπ' αὐγὰς τὸν ἀνθρώπειον βίον Iamb.Protr.8
(cf.αὐγή 1
): of subordinate position.κατακλίνεσθαι ὑ. τινά Luc.Symp.9
; τίς ὑ. τίνα; who is next to whom, Onos.10.2.b Math., ὁ κύβος ὁ ὑ. τὴν.. σφαῖραν inscribed in the sphere, Papp.440.5;εἶναι ὑ. τὸ αὐτὸ ὕψος Euc.11.29
, Archim.Sph.Cyl.1.19; ὑ. τὰν αὐτὰν γωνίαν subtending.., Id.Aren. 1.20 (cj.), cf. 21; ,al.3 of the logical subordination of things under a class,τῶν ἑτερογενῶν καὶ μὴ ὑπ' ἄλληλα τεταγμένων Arist.Cat. 1b16
, etc.; οἱ ὑ. τὸ ψεῦδος τεταγμένοι in the category of.., Luc.Ind.20.II of subjection, control, dependence, never in Hom., once in Hdt.,ὑ. βασιλέα δασμοφόρος 7.108
;ὑ. σφᾶς ποιεῖσθαι Th.4.60
, cf. Pl.R. 348d, Arist. HA 488a10, etc.;ἕως κα ᾖ ὑ. τὸν πατέρα Test.Epict.3.29
;ὑ. τιν' ἦν τῶν βασιλέων Men.340
;τί δ' οὐ κρατέοντος ὑπ' ἰσχύν; Call.Jov.75
, cf. 74;ὑ. Δία Γῆν Ἥλιον Sammelb. 5616
(i A.D.), POxy.722.6 (i/ii A.D.), etc. (v.ἥλιος 11.1
);ὑ. θεὸν καὶ ἄνθρωπον Michel854.52
(Halic., iii B.C.);τοῦ τοπαρχοῦντος ὑ. σέ PCair.Zen.322.3
(iii B.C.);στρατενσάμενον ὑ. ἄρχοντα Ἀντίοχον IG12(1).43.7
([place name] Rhodes);μηδὲ ὑ. δεσπότην ὤν LXXPr. 6.7
, cf. Ps.143.2; for ὑ. χεῖρα, v. χείρ; οἱ ὑ. τινά X.Cyr.3.3.6,8.8.5, etc.;τοῖς ὑφ' αὑτὸν τεταγμένοις GDI3750.75
([place name] Rhodes).III of Time, in the course of, during, or to be left untranslated in English,ἐκέλευε Τοωσὶ ποτὶ πτόλιν ἡγήσασθαι νύχθ' ὕ. τήνδ' ὀλοήν Il.22.102
;ὑ. τὴν νύκτα ταύτην Hdt.9.51
, cf. 58; ὑ. τὴν πρώτην ἐπελθοῦσαν νύκτα ἀπέδρη Id 6.2;τῆς κολοκύνθης.. ἣ ἐγενήθη ὑ. νύκτα καὶ ὑ. νύκτα ἀπώλετο LXXJn.4.10
: rarely with stress on the duration, πάνθ' ὑ. μηνιθμόν throughout its continuance, Il.16.202;ὑ. τὸν παρεόντα τόνδε πόλεμον Hdt.9.60
; οὐδὲν τῶν κατ' Αἴγυπτον ὑ. ταῦτα ἑτεροιωθῆναι during that time, Id.2.142;ὑ. τὸν χρόνον ὃν οἱ ἑξήκοντα καὶ τριηκόσιοι ἦρχον οἵδε ἐθεόρεον IG12(8).276.4
([place name] Thasos).2 also of Time, about, sts. more precisely at, and of events, about or at the time of, ὑπ' αὐτὸν τὸν χρόνον ὅτε .. Ar.Ach. 139, cf. Hdt.7.165;ὑπ' αὐτὸν τὸν καιρόν Plb. 11.27.4
, 16.15.8; ὑφ' ἕνα καιρόν at one time, Diog.Oen.38;ὑ. τὸν αὐτὸν χρόνον Th.2.26
;ὑ. τοὺς αὐτοὺς χρόνους Id.1.100
;ὑ. τὸν σεισμόν Id.2.27
, cf. Plb.4.33.5, Plu.Alex.14; ὑ. τὴν ἑωθινήν, ὑ. τὴν ὄρφνην, Plb. 18.19.5,7;ὑ. τὸν ὄρθρον Act.Ap.5.21
, Gp.2.4.3; ποιεῖσθαι τοὺς περιπάτους ὑ. τὸ ψῦχος in the cool of the morning, Plb.5.56.10; ὑφ' ἓν πάντες all at once, at the same time, Arr.Epict.3.22.33, cf. S.E.M. 10.124, Sor.1.103, al.; παιδάριον ὑ. τὴν ἀναπνοὴν ἑπτὰ καὶ πέντε στίχους συνεῖρον in one breath, Plb.10.47.9; ὑφ' ἓν ἐκτρῖψαι at one blow, LXX Wi.12.9; ὑ. μίαν ἄρσιν καὶ θέσιν ἀνατείνοντες καὶ κατατιθέμενοι, of a squad of diggers, Gp.2.45.5; ὑ. μίαν φωνήν Aristeas 178; πῶς γὰρ ἂν ὑ. τὰς αὐτὰς ἡμέρας ἔν τε τῇ Ἰταλίᾳ καὶ ἐν τῇ Κιλικίᾳ.. πολεμήσειε; at the same time, D.C.36.35; sts. c. part., ὑ. τὸν νηὸν κατακαέντα at the time of its burning, Hdt.1.51; ὑ. τὴν κατάλυσιν τοῦ πολέμου just at the end, X.Mem.2.8.1, cf. Plu.Mar.46; ὑ. τὸν θυμὸν ἐκ χειρὸς ἐπιστρατευσαμένων at the very time of their anger, Plb. 2.19.10;ὑ. παροξυσμόν Gal.19.215
; παραδόντω τοῖς αἱρεθεῖσι εἰς τὸν ὑπ' αὐτὰ (or ὕπαυτα as Adv. = ἑξῆς)ἐνιαυτόν IG9(1).694.60
(Corc., ii/i B.C.);ὑ. κύνα Arist.HA 547a14
, Thphr.CP1.13.3, D.S.19.109;ὑ. τὰς θερινὰς [τροπὰς] καὶ τοῦ κυνὸς τὴν ἐπιτολήν Gp.2.6.17
.IV of accompaniment,ὑπὸ ὄρχησίν τε καὶ ᾠδήν Pl.Lg. 670a
;ὑ. αὐλὸν διαλέγεσθαι X.Smp.6.3
codd. (ὑ. τοῦ αὐλοῦ Cobet); ὑ. κήρυκα (v.κῆρυξ 1.3
).—Compare A.11.5, B.11.4.2 ὄνον ἕνα ὑ. λαχανόσπερμον laden with.., Meyer Ostr.81.2 (i A. D.), cf. PFay.p.324 (i A.D.); , al. (iii A.D.); cf. supr. A.11.8.D POSITION: ὑ. can follow its Subst., becoming by anastrophe ὕπο. It is freq. separated from the Subst. by intervening words, as in Il.2.465, Od.5.320, 7.130:— ὑπαί is placed after its case in A. Eu. 417, S.El. 1418, Inach. l.c., although acc. to Hdn.Gr.1.480 it cannot suffer anastrophe.E AS ADV., under, below, beneath, freq. in Hom.; esp. of young animals, under the mother, i.e. at the breast, Od.4.636, 21.23.2 behind, Hdt.7.61: cf. C. 1.II ὑπ' ἐκ or ὑπέκ, v. ὑπέκ.—In Hom. the separation of the Prep. from its Verb by tmesis is very freq., and sts. it follows, in which case it suffers anastrophe,φυγὼν ὕπο νηλεὲς ἦμαρ Od.9.17
.F IN COMPOSITION:I under, as well of rest as of motion, as in ὕπειμι, ὑποβαίνω, etc.3 of the agency or influence under which a thing is done, to express subjection or subordination, ὑποδαμνάω, ὑποδμώς, ὑφηνίοχος, cf. ἐπί G. 111. -
10 ὑπό-θεσις
ὑπό-θεσις, ἡ, 1) das Untersetzen, Unterlegen. – 2) das Untergestellte, Untergelegte, die Grundlage, Ael. H. A. 14, 18 u. a. Sp. Uebertr. – a) Grundsatz, od. eine aufgestellte Bedingung, eine als wahr angenommene Meinung, eine Hypothese bei den Philosophen u. Mathematikern, ἡ ὑπόϑεσις ἡ εἰ πολλά ἐστι, die Annahme der Vielheit, Plat. Parm. 128, d, u. öfter; det. 415 b erklärt durch ἀρχὴ ἀναπόδεικτος; vgl. noch ἐπ' ἀρχὴν ἀνυπόϑετον ἐξ ὑποϑέσεως ἰοῠσα Rep. VI, 510 b; ὑπόϑεσιν ὑποτίϑεσϑαι, eine Annahme machen, Soph. 244 c; Xen. Cyr. 5, 5, 13, wo ἤν – darauf folgt. – b) der zu Grunde liegende Stoff, der Inhalt, Gegenstand einer Rede od. eines Gedichts, ἐπὶ τὴν ὑπόϑεσιν ἐπανελϑεῖν Isocr. 4, 63; αἱ ἀρχαὶ καὶ αἱ ὑποϑέσεις τῶν πράξεων Dem. 2, 10; ὑπόϑεσιν διδόναι τινί Pol. 13, 4, 1, u. öfter, u. Sp.; der Gegenstand od. die Fabel eines dramatischen Gedichts, argumentum, Longin. u. A. oft; s. Schäf. D. Hal. de C. V. p. 71 u. Sext. Emp. adv. geom. 3. – Bei den Rhetoren die Aufgabe zu einer Abhandlung oder Rede, ein zur Uebung erdichteter Rechtsfall, quaestio ficta. – 3) die Eingebung, der Rath, Unterricht, κατὰ τὰς ἐντολὰς καὶ τὰς ὑποϑέσεις, Pol. 2, 48, 8. 52, 6 u. öfter. – 4) Vorsatz, Vorhaben, σὺ τὰ σαυτοῠ κατὰ τὴν ὑπόϑεσιν ὅπως ἂν βούλῃ περαίνῃς Plat. Gorg. 454 c; ἐναρμόνιον ταῖς τῶν βίων ὑποϑέσεσι Tim. Locr. 103 d; τηρεῖν τὴν ὑπόϑεσιν Pol. 5, 5, 5; Unternehmen, ταύτης τῆς ὑποϑέσεως προεστῶτες 31, 8, 12.
-
11 ὑπο-τέμνω
ὑπο-τέμνω, ion. ὑποτάμνω (s. τέμνω), darunter od. vorn wegschneiden, heimlich, listig wegschneiden, μὴ ὑποτέμνων πηγὰς ἰδιώτου μηδενός Plat. Legg. VIII, 844 a; τινὶ τὴν ὁδόν, Einem den Weg listig abschneiden, auch med., ὑποτέμνεσϑαί τινι τὰς ὁδούς Ar. Equ. 291; u. ὑποτέμνεσϑαι ταῖς ὁδοῖς τοὺς διώκοντας Ael. H. A. 7, 6; ὑποτεμοῠνται ἡμᾶς Xen. Cyr. 1, 4,19; auch τὴν ἐλπίδα, die Hoffnung abschneiden, vereiteln, Hell. 2, 3,34. 7, 1,29; τὴν ἐπίνοιαν, τὰς ὁρμάς, Pol. 36, 1,1. 18, 21, 1; τὰς ἀγκύρας, kappen, Plut. Ant. 22. – Pass., ὑποτάμνεσϑαι ἀπὸ νεῶν, von den Schiffen abgeschnitten werden, Her. 5, 86, u. Sp., wie Luc. u. Plut.
-
12 ὑπο-μένω
ὑπο-μένω (s. μένω), zurückbleiben, an seiner Stelle bleiben, stehen bleiben, Od. 10, 232. 258; Soph. O. R. 1323; im Lande bleiben, Her. 7, 209; auch am Leben bleiben, 4, 149; – stehen bleiben, um einen feindlichen Angriff abzuwarten und zurückzuschlagen, Stand halten, sowohl absolut, Ἀργεῖοι δ' ὑπέμειναν ἀολλέες Il. 5, 498, Her. 6, 96. 9, 23, als c. accus., den Angriff, den Feind erwarten, ὁ δ' οὐχ ὑπέμεινεν ἐρωὴν Πηνελέοιο Il. 14, 488, οὐδ' ὑπέμειναν Πάτροκλον 16, 814, vgl. 17, 25. 175; eben so Her. 7, 120; Thuc. oft; οἷα ἐπιόντα ὑπέμειναν κατά γε γῆν καὶ κατὰ ϑάλατταν Plat. Menex. 241 a; ἀνδρικῶς ὑπομεῖναι, im Ggstz von ἀνάνδρως φεύγειν, Theaet. 177 b; πῶς τὸ σὸν ἔγχος ἂν δύναιτο ὑπομεῖναι; Eur. Rhes. 463; Xen. Cyr. 7, 1,30 An. 6, 3,26; – auch = abwarten, τὴν ἑορτήν Thuc. 5, 50; – übh. ausharren, ausdauern, καὶ καρτερεῖν Plat. Lach. 193 b, vgl. Gorg. 507 b; und wie τλῆναι, über sich gewinnen, wagen, c. int., οὐδ' ὑπέμεινε γνώμεναι, er wartete nicht ab, daß man ihn kennen lerne, Od. 1, 410; c. partic., ὑπομενέουσι χεῖρας ἐμοὶ ἀνταειρόμενοι, sie werden sich erdreisten, die Hände gegen mich zu erheben, Her. 7, 101; vgl. Jac. Ach. Tat. 660; – ertragen, erdulden, sich gefallen lassen, ὑπομένον καὶ δεξάμενον τὴν σμικρότητα Plat. Phaed. 102 e; auch ἀλγηδόνα, Gorg. 478 c; δούλειον ζυγόν Legg. VI, 770 e; τὴν πολιορκίαν Pol. 1, 24, 11, u. ä. oft; τοὺς νόμους Dem. 24, 135; ἀπειλάς 21, 3; φωνήν Aesch. 2, 1; κρίσιν Lys. 13, 63; Ggstz von ἀκολουϑέω, Isocr. 4, 35; ἀγῶνας 4, 52; τὰς δωρεὰς οὐχ ὑπέμειναν, sie ließen sich die Geschenke nicht gefallen, verschmähten sie, 4, 94. – Auch erwarten, ὅσα ἡμᾶς ἐν ὑστέρῳ χρόνῳ ὑπέμενεν Plat. Phaedr. 250 c; Xen. An. 4, 1,21; ἡ κόλασις ὑπομένει αὐτόν Pol. 1, 81, 3.
-
13 ὑπο-κρίνομαι
ὑπο-κρίνομαι, fut. ὑποκρινοῦμαι, aor. ὑπεκρινάμην, Sp. auch in derselben Bdtg ὑπεκρίϑην, wie Ctes. 41, – erwidern, antworten, Il. 7, 407 Od. 2, 111. 15, 170, u. Her. gew. so, statt des att. ἀποκρίνομαι (w. m. s.); auch von der Antwort des Orakels, ἡ Πυϑίη ὑπεκρίνατο τοῖσι Λυδοῖσι 1, 91; so auch Thuc. 7, 44, welche Stelle schon die Alten bemerken; – von der Antwort des Haruspex, Plut. Caes. 43; τὰ ϑεῖα Strab. 7, 3,11; – auslegen, deuten, erklären, ἀλλ' ἄγε μοι τὸν ὄνειρον ὑπόκριναι, Od. 19, 535. 555, d. i. über Träume und andere Vorzeichen befragt werden und darauf antworten, oder sie unterscheiden, darüber entscheiden. – Bei den Att. gew. auf der Schaubühne Rede und Antwort geben, im Drama eine Rolle spielen, mit dem accus. der Rollen, der Personen, die dargestellt werden; τὸ βασιλικόν Arist. pol. 2, 11; Ἀντιγόνην ὑποκέκριται Dem. 19, 246; ἥρωα Luc. Nigr, 11; auch δρᾶμα, Dem. 19, 246; τραγῳδίαν, κωμῳδίαν, eine Tragödie, ein Lustspiel darstellen oder aufführen, Luc. Merc. cond. 30; Plut. Dem. 28; u. pass., ὑπεκρίϑησαν τραγῳδοί, man spielte Tragödien, Ath. 539 a; τὴν μανίαν Luc. Salt. 84. – Es wurde auch von dem ähnlich deklamirenden, theatermäßigen Vortrage der spätern Rhapsoden und der Redner gebraucht, s. Wolf prolegom. XCVI; Jac. Ach. Tat. p. 670; u. drückt einen Tadel aus, wie Dem. 18, 15, αἰτίας καὶ σκώμματα καὶ λοιδορίας συμφορήσας ὑποκρίνεται, er übertreibt wie ein Schauspieler. – Uebrtr., heucheln, eine fremde Miene, Sprache u. s. w. annehmen, sich verstellen, ὑποκρίνῃ μὲν δεδωκέναι, φαίνῃ δὲ κατ' οὐδ' ὁντινοῦν τρόπον δεδωκώς Dem. 31, 8 (vgl. ὑποστέλλω); bes. Sp., ὑποκρίνονται τὴν ἡσυχίαν ἄγειν Pol. 2, 49, 7; ὑποκριϑεὶς ὡς πεπεισμένος 5, 25, 7.
-
14 ὑπο-δέχομαι
ὑπο-δέχομαι (s. δέχομαι), in ion. Prosa ὑποδέ-κομαι, 1) aufnehmen; bes. gastlich aufnehmen, empfangen; ὁ δέ με πρόφρων ὑπέδεκτο Il. 9, 480, u. öfter; ὑπέδεξο Od. 14, 54; τὸν δ' οὐχ ὑποδέξομαι Il. 18, 59; auch πῶς γὰρ δὴ τὸν ξεῖνον ἐγὼν ὑποδέξομαι οἴκῳ, Od. 16, 70; Θέτις δ' ὑπεδέξατο κόλπῳ δειδιότα Il. 6, 136; ὑπέδεκτο μάντιν Pind. N. 10, 8; ξεῖνον P. 9, 9; Hes. Th. 513; ὑπόδεχϑε Callim. 4 (XII, 29); οἰκίοισι (σέ) ὑποδεξάμενος ἔχω Her. 1, 41, vgl. 44; u. Sp., wie Pol. 22, 26, 7. – Auch einen Gesandten od. Schutzsuchenden annehmen, Isocr. 4, 63 Thuc. 5, 83; auch ἱκέτας ὑποδεχϑείς, = ὑποδεξάμενος, Eur. Heracl. 757; ὃν ἀγοραῖς καὶ λιμέσι ὑποδέχεσϑαι χρὴ τοὺς ἄρχοντας Plat. Legg. XII, 952 c; πο-λίτας καὶ ξένους ὑποδέξασϑαι Men. 91 a, u. öfter; – Gehör geben, εὐχάς, die Gebete erhören, Hes. Th. 419; auch τὰς κατὰ τούτων διαβολάς, Lys. 25, 11; – den Feind in der Stadt aufnehmen, Dem. 1, 5; einen Verbannten, 50, 49. – Uebertr., πῆμα ὑπέδεκτό με, Leid nahm mich auf, Od. 14, 275; στυγερὸς κοῖτος ὑπεδέξατό τινα 22, 470; ὑποδέξασϑε δ' ὀπαδοὶ μέλος Aesch. Suppl. 1001, das Lied nehmet auf, um es fortzusetzen; ὡς ἀκλεής νιν δόξα πρὸς ἀνϑρώπων ὑποδέξεται Eur. Heracl. 624. – 2) übernehmen, versprechen; δεῖσαν δ' ὑποδέχϑαι Il. 7, 93; ὁ δέ οἱ πρόφρων ὑπέδεκτο Od. 2, 387; so oft Her., μεγάλα ὑποδεκόμε νον ἐλϑόντι 2, 121, 6, πάντα τὰ ὑπεδέξατο τῷ πα-τρί 3, 69, Δαρεῖος ὑποδεξάμενος ἐπετέλεε 3, 138; mit folgdm inf. fut., H. h. Cer. 443. 460; ὑπεδέκετο ταῦτα ποιήσειν Her. 8, 102, u. öfter; auch ὑμῖν ἐγὼ ὑποδέκομαι οὐ συμμίξειν τοὺς πολεμίους, 6, 11; auch πεντήκοντα τάλαντα ὑποδέδεκτο, sc. δώσειν αὐτῷ, 5, 51; ein Werk, eine Arbeit unternehmen, 9, 21. 22; selten c. inf. praes., ὃς ὑπεδέχετο τοῖς ἀκοντίζουσι τὰ ἀκόντια ἀναιρεῖσϑαι, Antiph. 3 γ 6; ὥςπερ ὑπεδέξω, wie du dich anheischig gemacht hast, Plat. Εryx. 396 e. – Dah. auch auf sich nehmen, ertragen, βίας ὑποδέγμενος ἀνδρῶν Od. 13, 310. 16, 189. – 3) annehmen, genehmigen, billigen, bejahen; ἐπυνϑάνετο, τίς εἴη ὁ Ἀρκεσίλεων ἀποκτείνας, οἱ δὲ Βαρκαῖοι αὐτοὶ ὑποδεκέατο Her. 4, 167, sie nahmen es auf sich, gestanden, daß sie es gewesen seien; εἰρώτα τὴν τέχνην εἰ ἐπίσταιτο· ὁ δ' οὐκ ὑπεδέκετο 3, 130, was 6, 69 dem ἀρνεῖσϑαι entspricht; ἀσμένως τοὺς λόγους 8, 106, die Bedingungen gern annehmen. – 4) aufnehmen, den Angriff des Feindes aushalten, Stand halten; Hes. Sc. 442; Her. 6, 104; Thuc. u. Xen. öfter; ähnl. χειμώνων ἐν τόποις ὑποδεξαμένης αὐτοὺς πολλῆς ῥύσεως ὕδατος Plat. Legg. XII, 944 b; Xen. Cyr. 1, 6, 35; auch vom Jäger, das aufgejagte Wild auffangen, 2, 4, 20. – 5) vom Weibe, empfangen, schwanger werden, Xen. Mem. 2, 2, 5. – 6) dem Range nach folgen, Posidon. bei Ath. IV, 152 b; – auch von unmittelbarer Aufeinanderfolge in örtlicher Beziehung, an einander gränzen, τὸ πρὸς τὴν ἠῶ ϑάλασσα ὑποδέκεται καὶ τενάγεα Her. 7, 176.
-
15 ὑπο-τίθημι
ὑπο-τίθημι (s. τίϑημι), 1) untersetzen, -stellen, -legen, τί τινι, Xen. Hell. 4, 1,13; βάσεις Plat. Tim. 92 a; auch ὑποχειρίους τοῖς ἐχϑροῖς ὑπέϑεσαν τὰς αὑτῶν πατρίδας Polit. 308 a; dah. zu Grunde legen, zur Grundlage machen, Xen. Cyr. 7, 5,12; als Grundsatz annehmen, feststellen, Plat. Charm. 160 d u. öfter. Auch Etwas zur Behandlung vornehmen, vorsetzen, ὑποτεϑεὶς σκοπός Arist. Nicom. eth. 6, 12, 9; ἔμοιγε οὐ φαινόμεϑα ἐκτὸς πορεύεσϑαι τῶν ὑποτεϑέντων λόγων Plat. Legg. VII, 812 a; – versetzen, verpfänden; οὐσίαν Isocr. 21, 2; ὑποϑεὶς οἰκίαν Dem. 28, 17; ὑπέϑεσαν αὑτῷ τοῦ ταλάντου τὰς δημοσίας προςόδους Aesch. 3, 104; – τὸν ἴδιον κίνδυνον ὑποϑείς, auf eigene Gefahr, Dem. 19, 252. – 2) hinstellen; ἐλπίδα ὑποϑεῖναι, Hoffnung machen, erregen, Eur. Or. 1184; ἡ εὐπραγία αὐτοῖς ὑποτιϑεῖσα ἰσχὺν τῆς ἐλπίδος Thuc. 4, 65; vgl. Xen. Hell. 4, 8,28; Dem. 23, 58. – Häufiger im med.: – a) Einem Etwas unterlegen, wie wir sagen unter die Hand oder unter den Fuß geben, eingeben, anrathen, ὑποϑέσϑαι τινὶ βουλήν, Il. 8, 36. 467; ἔπος, ἔργον ὑποϑέσϑαι τινί, Einem eine Rede od. Handlung angeben, ihn dazu rathen, Od. 4, 163 Il. 11, 788; δόλον ὑπεϑήκατο, sie gab eine List an, Hes. Th. 175; oft bei Her., 1, 156. 5, 92. 6, 98. 7, 237 u. sonst; auch gradezu Einem anbefehlen, 4, 135. – Ohne accus., ὑπο ϑέσϑαι τινί, Einem rathen, Od. 2, 194. 5, 143; πυκινῶς ὑποϑέσϑαι τινί, Einem klüglich rathen, Od. 1, 179 Il. 21, 293; ἀλλά μοι εὖ ὑπόϑευ Od. 15, 310; Ar. Av. 1362 Eccl. 1154; vgl. Her. 1, 90; Plat. Charm. 155 d; – überh. ermahnen, belehren, Pol. 1, 22, 3, u. öfter bei Sp. – b) sich Etwas zum Gegenstande der Behandlung machen, vorsetzen, ὑπέϑετο δεινότατον πρᾶγμα Andoc. 1, 38; ἐντεῦϑεν ὑποτιϑέμενος ἠρξάμην Isocr. 3, 14; ὥςπερ ὑπεϑέμην ἀρχόμενος τοῠ λόγου Aesch. 1, 37; oft bei Plat., z. B. ὃ ἐξ ἀρχῆς ὑποτιϑέμεϑα Charm. 171 d; auch = annehmen; und ὑποτίϑεσϑαί τινι ἐνύπνιον, Einem einen Traum vorlegen, um ihn sich deuten zu lassen, Her. 1, 107. 108, wo setzt ὑπερτίϑεσϑαι gelesen wird; ὑποϑησόμεϑα ταύτην ἀρχὴν τῆς βίβλου, τὴν πρώτην διάβασιν, wir werden damit den Anfang machen, Pol. 1, 5,1, vgl. 3, 1,1. – c) vom Gläubiger, als Pfand annehmen, daher auf Pfand leihen, Dem. 50, 55; s. Lob. Phryn. 468.
-
16 ὑπο-χέω
ὑπο-χέω (s. χέω), daruntergießen, -schütten; auch von trockenen Dingen, darunterstreuen, hinbreiten, βοείας, ῥῶπας, Il. 11, 843 Od. 14, 49, vgl. 16, 47; φύλλα ὑποκεχυμένα ὑπὸ τοῖς ποσί, unter die Füße hingestreu'tes Laub, Her. 7, 218. – Auch med., οἷον βαφὴν τῇ ῥητορικῇ τὴν φυσιολογίαν ὑποχεόμενος Plut. Per. 8. – Pass. übertr., ἀπιστίη ὑπεκέχυτο αὐτῷ, im Stillen zweifelte er, Her. 2, 152, u. Sp.
-
17 ὑπό-ζωμα
ὑπό-ζωμα, τό, 1) das Zwerchfell, auch διάζωμα, Arist. H. A. 3, 1. – 2) bei Trieren, zum Tauwerk gehörig, ein Gurt um das Schiff gegen den Wogenandrang, s. Att. Seew. p. 134 u. vgl. Plat. Legg. XII, 945 c u. Rep. X, 616 c: οἷον τὰ ὑποζώματα τῶν τριήρων, οὕτω πᾶσαν ξυνέχων τὴν περιφοράν; Ath. V, 204; Appian. B. C. 5, 91; Ap. Rh. 1, 368. – Bei Poll. 1, 89 der mittlere Theil des Steuerruders.
-
18 ὑπό-κουφος
ὑπό-κουφος, etwas leicht, τὴν γνώμην, leichtsinnig, Plut. Pelop. 14 Artax. 5.
-
19 ὑπό-δεσις
ὑπό-δεσις, εως, ἡ, = ὑπόδησις; τῶν κοϑόρνων Luc. Gall. 26; τὴν ἀμπεχόνην καὶ ὑπόδεσιν πᾶσαν Plat. Charm. 173 b; auch plur., Prot. 322 a, wie Xen. Mem. 1, 2, 5 u. Pol. 3, 49, 12, das Schuhwerk; vgl. Lob. Phryn. p. 445.
-
20 ὑπο-ποιέω
ὑπο-ποιέω, 1) daruntermachen, darunter- od. einschieben, nachmachen, erkünsteln, Sp. – Med. sich aneignen, anmaßen, durch List und Ränke zu gewinnen suchen; ἵνα μὴ δι' ὑμῶν αὐτοὺς οἱ Φωκεῖς ὑποποιήσωνται Dem. 19, 76; Arist. pol. 5, 4 u. Sp.; auch erheucheln, τὴν τοῦ Κάτωνος παῤῥησίαν Plut. Caes. 41, vgl. Alex. 5. – 2) etwas heimlich od. allmälig thun, bewirken, verursachen, τινὰ λεληϑότως ζῆλον Plut. Pericl. 9.
См. также в других словарях:
υπό — ὑπὸ, ΝΜΑ και επικ. τ. ὑπαί και αιολ. τ. ὐπά και βοιωτ. τ. ὑπά και αιολ. τ. ὑπύ και αρκαδικός τ. ὁπύ και οἱπό, Α δισύλλαβη πρόθεση που συντάσσεται με γεν., αιτ. και, μόνον στην αρχαία με δοτ. ΣΥΝΤΑΞΗ ΣΗΜΑΣΙΑ: Ι. (με γεν.) δηλώνει: 1. την αιτία… … Dictionary of Greek
κίνα — Επίσημη ονομασία: Λαϊκή Δημοκρατία της Κίνας Έκταση: 9.596.960 τ. χλμ. Πληθυσμός: 1.284.303.705 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Πεκίνο ή Μπεϊτζίνγκ (6.619.000 κάτ. το 2003)Κράτος της ανατολικής Ασίας. Συνορεύει στα Β με τη Μογγολία και τη Ρωσία, στα ΒΑ… … Dictionary of Greek
Ινδία — Επίσημη ονομασία: Δημοκρατία της Ινδίας Έκταση: 3.287.590 τ. χλμ. Πληθυσμός: 1.029.991.145 (2001) Πρωτεύουσα: Νέο Δελχί (12.791.458 κάτ. το 2001)Κράτος της νότιας Ασίας. Συνορεύει Α με το Μπαγκλαντές και τη Μυανμάρ (Βιρμανία), Β με την Κίνα και… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Ιστορία (Βυζάντιο, Τουρκοκρατία) — ΙΣΤΟΡΙΚΟ ΠΕΡΙΓΡΑΜΜΑ ΤΩΝ ΒΥΖΑΝΤΙΝΩΝ ΧΡΟΝΩΝ Η ιστορία του Βυζαντίου, μακρόχρονη και περιεκτική σε γεγονότα, παρουσιάζει εξαιρετικό ενδιαφέρον. Οικοδομημένη πάνω στα θεμέλια ενός οργανωμένου και ισχυρού ρωμαϊκού κράτους, κατέληξε σε μια δομή καθαρά… … Dictionary of Greek
Ιράν — Επίσημη ονομασία: Ισλαμική Δημοκρατία του Ιράν Παραδοσιακή ονομασία: Περσία Έκταση: 1.648.000 τ. χλμ. Πληθυσμός: 65.540.226 (2002) Πρωτεύουσα: Τεχεράνη (6.758.845 κάτ. το 1996)Κράτος της νοτιοδυτικής Ασίας στη Μέση Ανατολή. Συνορεύει στα Β με το… … Dictionary of Greek
Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής Συντομευμένη ονομασία: ΗΠΑ (USA) Έκταση: 9.629.091 τ. χλμ Πληθυσμός: 278.058.881 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Ουάσινγκτον (6.068.996 κάτ. το 2002)Κράτος της Βόρειας Αμερικής. Συνορεύει στα Β με τον… … Dictionary of Greek
Ιαπωνία — Επίσημη ονομασία: Αυτοκρατορία της Ιαπωνίας Έκταση: 377.835 τ. χλμ. Πληθυσμός: 126.771.662 (2001) Πρωτεύουσα: Τόκιο (8.130.408 κάτ. το 2000)Νησιωτικό κράτος της ανατολικής Ασίας, χωρίς σύνορα στην ξηρά με άλλη χώρα. Βρέχεται στα Β από την… … Dictionary of Greek
Γιουγκοσλαβία — Επίσημη ονομασία: Ομοσπονδιακή Δημοκρατία της Γιουγκοσλαβίας Παλαιότερη ονομασία: Ομοσπονδιακή Σοσιαλιστική Δημοκρατία της Γιουγκοσλαβίας Έκταση: 102.173 τ.χλμ Πληθυσμός: 10.656.929 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Βελιγράδι (1.280.600 κάτ. το 2002)Κράτος … Dictionary of Greek
Αίγυπτος — I Κράτος της βορειοανατολικής Αφρικής και (σε μικρό μέρος) της δυτικής Ασίας.Συνορεύει στα Δ με τη Λιβύη, στα Ν με το Σουδάν και στα ΒΑ με το Ισραήλ, ενώ βρέχεται στα Β από τη Μεσόγειο θάλασσα και στα Α από την Ερυθρά θάλασσα.Η Α. (αλ… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Ιστορία (Νεότεροι χρόνοι) — Η ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΙΣΤΟΡΙΑ ΤΩΝ ΝΕΟΤΕΡΩΝ ΧΡΟΝΩΝ (1828 ΕΩΣ ΣΗΜΕΡΑ) Τα γεγονότα που σημάδεψαν τη νεότερη ιστορία της Ελλάδας ήταν πολλά και ιδιαίτερα σημαντικά, συνέτειναν δε, μέσα από αιματηρές εσωτερικές διενέξεις (με αποκορύφωμα τον εθνικό διχασμό) και… … Dictionary of Greek
Αργεντινή — Κράτος της Νότιας Αμερικής.Συνορεύει ΒΑ με την Ουρουγουάη και τη Βραζιλία, Β με την Παραγουάη, ΒΔ με τη Βολιβία, Δ και ΝΔ με τη Χιλή, ενώ μια χιλιανή στενή λωρίδα γης τη χωρίζει από το έδαφος της Γης του Πυρός. Ανατολικά βρέχεται από τον… … Dictionary of Greek